Ma Magyarországon a 7 éves korosztálytól kezdődően minden ötödik gyerek túlsúlyos vagy elhízott. Fontos tudni, hogy az elhízás oka több mint 90 százalékban nem hormonális vagy anyagcsere eredetű, hanem túlevéssel magyarázható. Dr. Farkas Kitti, az Alakorvoslás Program alapító orvosa bevezetett minket a gyermeki elhízás rejtelmeibe, illetve megosztott néhány egyszerű, de hasznos tanácsot gyermekeink megmozgatására.

Dr. Farkas Kitti / Fotó: Alakorvoslás Program

Minden gyerek sérült ebben az évben. Kimaradtak lépések az életükben, amelyeket már nem lehet pótolni, nem tér vissza a ballagás, szalagavató, az erdei iskola lehetősége. Mindig érezni fogják az űrt, amit ezekben a hónapokban a közös tanulás, sportolás élménye, a mozizás, csavargás vagy egyszerűen csak az „együtt-lenni-jó” érzésének hiánya okozott.

Nőtt az átlagos képernyőidő 

Egy USA-ban végzett elemzés szerint a gyerekek átlagos képernyőideje a Covid alatt felkúszott napi 5 órára, ami az iskolai oktatáson, tanuláson felüli időt jelenti. Rémisztő adat, de ki tudja őket vagy a szülőket hibáztatni? Az otthonunk lett minden: a munkahely, az iskola, az ovi, a játszótér és sokszor a szórakozóhely is. Egy helyszínen kellett az életünk minden síkját megélni.

Szükséges, de különösen fájó pontja volt a zárásnak, hogy a gyerekek mozgása a minimumra esett. Nem voltak mindennap tesiórák, különfoglalkozások, úszás és csoportos kirándulások. Európán belül Magyarország már a világjárvány előtt is vezető volt az elhízás tekintetében, a világon pedig a negyedik.

„A túlsúly borzasztó kockázat minden betegség esetében, Coviddal szemben szinte esélye sem volt annak, aki túlsúlyos. Az elhízás endokrin és egyéb betegséghez vezet (inzulinrezisztencia, cukorbetegség, magas vérnyomás, ízületi fájdalmak) és fenntartja a nagyobb testsúlyt. Az anyagcsere emlékszik: ha sikerül a testsúlyt normalizálni, akkor is „csak” lefogyott elhízott marad az ember, borzasztó könnyen indul újra hízásnak” – állítja Dr. Farkas Kitti, aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos, az Alakorvoslás Program alapító orvosa.

Minden korosztályban emelkedtek az elhízási arányok

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia felmérést készített páciensei között, melyben arra jutottak, hogy a 2 és 17 év közötti gyermekek elhízási aránya a COVID-19 kitörése óta megemelkedett. A világjárvány előtt az elhízás jelentősebb problémát jelentett a kevésbé tanult páciensek körében, míg a jobb anyagi körülmények között élők körében visszaesett. A világjárvány ideje alatt ellenben az elhízási arányok minden korosztályban megemelkedtek: a 13 és 17 év közötti korosztályban 1 százalékkal, míg az 5 és a 9 év közötti korosztályban 2,6%-kal. 

A TÉT platform dietetikusai a világjárvány idején készítettek felmérést, mely szerint a válaszadók a járvány ideje alatt az elfogyasztott adagok nagyságán jellemzően nem csökkentettek, azonban mivel jelentősen visszaesett a fizikai aktivitás, így az energiamérleg pozitív irányba indult el. A kutatás résztvevőinek negyede saját bevallása szerint meghízott, míg minden tizedik válaszadó fogyott. Átlagosan a magyar lakosság egy kilóval hízott a lezárás ideje alatt. Akik fogytak, azok súlya átlagosan 3,7 kilóval csökkent, míg akik testsúly-többletről számoltak be, ők átlagosan 3 kg-ot híztak. A válaszadók 9%-a pedig 4 kilogrammnál is többet hízott.  

Borzasztó károkat okoz a túlsúly a testben, sőt az egész életminőségünk szempontjából is. Olyan károkat, ami egyrészt beteggé tesz, másrészt a betegségekkel szemben védtelenné (daganatos betegségek, szív-és érrendszeri betegségek és anyagcsere betegségek).

Kulcs a család 

A fejlődő életkorban a mozgás mind mentálisan, mind fizikálisan kiemelt jelentőséggel bír – nem utolsó sorban pedig ezáltal biztosítható, hogy gyermekeink ne legyenek túlsúlyosak. A szakértők, gyermekendokrinológusok, gyermekorvosok mind azt mondják, hogy a gyermek túlsúlya a család szokásai miatt alakul ki, ezért nem a gyerekkel kell foglalkozni, hanem a családdal.

Ebben a borzasztóan nehéz időszakban gyermekeink fizikai és mentális egészsége, illetve jóléte szempontjából az első és legfontosabb, amit tehetünk az, hogy együtt mozog a család és figyelünk az életmódra.

„Egyen együtt a család, figyeljünk egymásra, fogyasszunk valami finom, de értékes tápanyagokban gazdag fogást. Az édesség is olyan legyen, amiben van valami tápláló: túró vagy gyümölcs. Közben beszélgessünk egy jót, hozzunk elő gyerekkorunkból vicces történeteket – hívja fel a figyelmet Dr. Farkas Kitti aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos, az Alakorvoslás Program alapító orvosa. – Próbáljuk csökkenteni a napi képernyőidőnket, és legalább a negyedét fordítsuk mozgásra. Legyen ennek a jeligéje: nyomkodás helyett NYOMÁS! A cél: mozogjon együtt a család apraja-nagyja: figyeljünk egymásra, nevessünk. Egy kirándulás, bobozás, biciklitúra, kalandpálya mind kitűnő lehetőség a szórakoztató mozgásra!”

A gyerekeink fontosak nekünk és a gyerekek fontosak az egész világnak, hiszen rajtuk múlik, milyen lesz a világ jövője.