A növényi fehérje források egyre inkább felértékelődnek – főleg nagyböjt idején fordulunk ebbe az irányba. Aki régóta hajlik a vegán életmódra, annak talán nem kell különösebben ecsetelni a szója előnyeit. Ám újat még talán nekik is tudunk mutatni: a zöld szójabab Amerikában már nagyon bevált, így előbb-utóbb nálunk is teret fog hódítani. Az edamame néven futó zöldség jól variálható, és minimális időt kell az elkészítésére fordítani. Többféle szója közt tartjuk számon ezt a típust: kicsit más, mint amilyenek az Indonéziában népszerű tempeh, a japán miszó, illetve a tamari nevű gluténmentes szósz alapját adják. Van, amelyik tajta inkább tofunak, lisztnek, esetleg tejnek felel meg – az edamame pedig akkor a legjobb, ha a fentiek közül egyik módon sem dolgozzák fel. A nevének jelentése: babok az ágon, ami arra utal, hogy nagyjából úgy szüretelik, mint mi a zöldbabot. Evileg a hüvelyesek közé sorolható ez a Kínában már bő kétezer éve előszeretettel kínált csemege.

Az Egyesült Államokban a ’70-es években kezdett felfutni, amikor a reformtáplálkozás előtérbe került. Főleg előételnek, uzsonnának és étvágygerjesztőnek vált be az edamame, de köretként sem utolsó. Valamelyest emlékeztet a cukorborsóra, melynek ehető a hüvelye, ám e két növény ízben és tápértékben is nagyon más karaktert hoz. Illetve a kesernyésebb szója hüvelyét fel kell törnünk, hogy kiszedjük belőle a szemeket – itt a héjat nem fogyasztjuk, mint az édes borsó-fajtánál. Az edamame külső rétege ráadásul tömöttebb is, ám belül mégis kevesebb szemet rejt, mint édeskés társa. Szénhidrát és kalória tekintetében hasonlóak, ám a fehérje tartalmat nézve jobb választás ez a szója. Szinte maga a természetadta protein: az összes esszenciális aminosavval rendelkezik, melyekre az izmainknak, a hormonjainknak és a vérkeringésünknek is szüksége van, ha kiválóan akar működni a testünk. Ezért érdemes az étrendünkbe beilleszteni, hogy így kissé táguljon a spektrum, ahonnan beszerezzük ezeket a létfontosságú elemeket.

Tipp: Válogass a legjobb növényi fehérjeforrások közül! 

75 gramm, meghámozott szójababból 10 gramm proteint nyerhetünk ki, 5 gramm zsírt, 8 szénhidrátot és 6 gramm rostot (ami a napi igényünk egynegyede). Kalciumból 60 milligrammot, vasból nyolcat, míg nátriumból 15-öt vehetünk fel; C-vitaminból pedig 6 grammot. Egészségtelen telített zsírokat nem tartalmaz, és ásványi anyag tartalma is imponálóbb az állati eredetű fehérjéknél. Napi 25 gramm szójafehérje az omega-3 zsírsav-tartalom miatt a szívelégtelenség kockázatát jelentősen csökkenti. Fitoösztrogénjei pedig enyhítik a menopauzával küzdő nők tüneteit. A vér koleszterinszintjét szintén jó irányba befolyásolja a fogyasztása, illetve aki karcsúsodni szeretne, az pláne örül ennek a növénynek – a rostok és proteinek a kezére fognak játszani.

Frissen és fagyasztva is hozzáférhetünk – keressünk az utóbbiból olyat, amihez sem szószt, de még sót sem adtak hozzá. Levest ugyanúgy feldob, mint egy tál stir-fry-t, ha rágcsának szánjuk, akkor süssük meg, ám előtte alaposan mossuk is meg a szemeket. Négy-hét percig érdemes főzni, gőzben párolni, sőt: kis vízzel még mikrózni is lehet – ez utóbbi módon még gyorsabban el fog készülni. Egy csészényit nagyjából egy percig elég hőkezelni mikróban, melyhez egy teáskanál folyadékot adjunk.

Hab a tortán, hogy még a szépségünket is rá bízhatjuk: gyulladáscsökkentő izoflavonok révén a kollagéntermelés felpörög, melytől a ráncok szinte eltűnnek. A körmök, a haj, a csontok és a kötőszövetek is hálásak ezért a fehérje-löketért. Szója allergia esetén sajnos kimaradunk mindebből a jóból, illetve akinek a hormonjai nincsenek rendben, azoknál a daganatos betegségek kialakulására sajnos ráerősíthet ez a táplálék – erre vonatkozóan még kellő mennyiségű tanulmány nem áll rendelkezésre. A túl sok izoflavon bevitelét összefüggésbe hozták már a mellrák kialakulásával, ugyanis más fajta szója nem tartalmaz ennyit (18 milligramm 100 grammban). A fő gond az, hogy ezeket a kutatásokat többnyire állatokon végezték. Illetve a pajzsmirigy-gondokkal küzdők is óvatosan eszegessenek edamame-ot – érdemes itt is a helyes mértéket eltalálni, illetve az orvosunkkal konzultálni.

Ezzel is megismerkednél?

Tempeh – ismered ezt a növényi fehérjeforrást?

Perzsa
Forrás: everydayhealth.com