Az arányokat tekintve (testtömeg kilogrammonként) a gyermekeknek több folyadékra van szükségük, mint a felnőtteknek, ráadásul érzékenyebbek is annak hiányára. Éppen ezért fontos, hogy a szülők minél előbb rászoktassák őket arra, hogy ellenőrzés, felügyelet nélkül is az életkoruknak, a szervezetük igényeinek megfelelő mennyiségű vizet igyanak, és erre felnőttként is figyeljenek. A Mizse megbízásából készült kutatás eredménye azt mutatja, hogy ezen a területen bőven van tennivaló, ma még csak a szülők negyede törekszik arra, hogy a tudatos folyadékbevitelben is önállóságra szoktassa gyermekét.  

Egy 4-7 éves gyermeknek átlagosan 1,6, a 7-10 éves korosztálynak 1,8, 10-13 év között 2,2, 13-15 éves korban pedig 2,5 liter vízre van szüksége ahhoz, hogy a szervezete jól működjön. A folyadékhiánynak számos jele van, sötétebb, mélysárga színre váltó vizelet vagy akár erős szájszag, amit könnyű azonnal felismerni. Különösen gyermekeknél jellemző a sápadtság, ami a dehidratált szervezet romló oxigén-ellátásának, a lassuló vörösvértest-áramlásnak a következménye. Vannak azonban nehezebben észlelhető, a gyermekek viselkedésében bekövetkező változások, amelyek szintén folyadékhiányt jelezhetnek. 

Ez is érdekelhet: Ez a legdrágább üveg víz a világon

„Megfelelő hidratáltság hiányában kevésbé tudnak koncentrálni, egyes tanulmányok szerint a figyelmüket is nehezebben lehet lekötni, ha nem isznak eleget. Romlik a rövid távú memóriájuk, ami rontja a tanulási képességüket, hatékonyságukat az iskolában, lassul az olvasási és számolási sebességük” – sorolja a folyadékhiány gyermekkori tüneteit és következményeit Pangl-Szarka Dorottya, dietetikus.

A tiszta víz bevitele nélkülözhetetlen szerepet játszik a szervezet méregtelenítő funkcióinak fenntartásában, kiemelten fontos a vesék optimális működése szempontjából, a megfelelő hidratálás lerövidíti és enyhíti számos betegség lefolyását. Ezért kell már gyermekkortól kezdve rászoktatni a kicsiket a rendszeres, ellenőrzött folyadékbevitelre, de a kutatás szerint ebben nem áll túl jól a magyar felnőtt lakosság.

Gyerekcipőben járunk még az edukáció terén

A válaszadók harmada egyáltalán nem követi gyermeke folyadékfogyasztását. Azoknál, akik ezt megteszik, az általános, valamint a középiskola megkezdése és befejezése a fontos választóvonal. A kicsik felnövésével párhuzamosan fokozatosan enyhül a szülői felügyelet, az erre odafigyelők 15 százaléka felelte azt, hogy érettségiig kísérte nyomon, mennyit iszik a gyermeke, harmaduk ezzel már akkor felhagyott, amikor megkezdődtek a középiskolás évek. A családokban egyébként jellemzően a nőkre hárul ez a feladat. 

Önállóságra tanítani a gyermeket abban, hogy mindig megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszon, és azt ellenőrizze is. Ezt jelenleg a szülők valamivel több mint negyede, 26 százaléka teszi meg, 100-ból 22 felnőtt inkább a gyermekére hagyja, hogy mikor és mennyit iszik. A lakosság csaknem fele pedig elegendőnek tartja, ha felhívja a folyadékfogyasztás fontosságára a figyelmet, de a mennyiséget már nem ellenőrzi. 

„A kutatásból az is kiderült, hogy a magyar felnőttek 6 százaléka egyáltalán nem fogyaszt vizet, csaknem ötöde viszont egyáltalán nem iszik mást. Az első kategóriában a férfiak vannak enyhe, a másodikban pedig a nők erős túlsúlyban. A szülők csaknem fele úgy számol, hogy gyermeke napi 1-2 liter folyadékot iszik, ami különösen intenzív testmozgásnál kevés, ráadásul a fiatalok a víz mellett jellemzően teával, kávéval, szénsavas (energia)itallal és szénsavmentes üdítőkkel oltják a szomjukat. Ezt követik a tejtermékek és a szeszes italok. Ezeken az arányokon már gyermekkorban érdemes változtatni, ami viszont a felnőttek felelőssége” – mondja Balog Zoltán, a Magyarvíz Kft. kereskedelmi igazgatója.

Témába vág: A víznek is van világnapja!

„A szomjúságérzet már a folyadékhiány végső jele, nem szabad megvárni. Az odafigyelés azért is fontos, mert a gyermekek nem ismerik fel a szomjúság jeleit, főleg a viselkedésük változása utalhat arra, hogy inniuk kell” – mondja Pangl-Szarka Dorottya, dietetikus. A folyadékhiány a testi bajok mellett ráadásul szerepet játszhat a boldogsághormonok (szerotonin és dopamin) előállításában, ezért a dehidratált állapot összefüggésbe hozható a rossz hangulattal. A szülők megnyugodhatnak, ez az állapot átmeneti, megfelelő mennyiségű folyadékbevitellel javítható, hogy ne csak egészséges, hanem boldog is legyen a gyermek.