Sokunknak az egyetlen jó emléke az ovis/sulis menzáról a piskótakocka csokiöntettel, még akkor is, ha a mai fejemmel tudom, hogy az a piskóta elég fura alapanyagokból lehetett, és a csokiöntet se 70%-os csokoládétartalmú csokiból készült. A piskóta, mint jelenség viszont az életünk része a mai napig, szinte minden élelmiszerboltban és büfében kapható a piskótatekercs, és talán ez a legegyszerűbb sütemény, amit szinte mindenki össze tud dobni. Csinos is tud lenni, gyümölcsökkel, krémekkel is működik, szóval nyerő darab. Nem mondom, hogy minden háziasszonynak tudnia kell, mert miért kéne, inkább úgy fogalmaznék, hogy érdemes, mert életet ment ez a viszonylag gyors desszert.

A – mondjuk úgy – magyar alapreceptben nincs vaj, ennek a 6 tojásos receptnek az egyszerűségét kevés sütemény múlja felül: 6 tojás, 6 evőkanál cukor, 6 evőkanál liszt. Sütőpor sem kell, csak jól fel kell verni külön a tojássárgáját és a –fehérjét, utána pedig nagyon óvatosan kell vele bánni. Könnyen elrontható, de nem kell megijedni a habtól. Ha megérted azt, hogy a piskóta akkor lesz könnyű, ha a sok felvert habban benne marad a levegő, akkor ráérzel a mozdulatokra amivel a lisztet bele tudod forgatni, és nem lesz semmi baj.

A francia génoise viszont vajas, sőt, sokszor barna vajas. A tojásokat szétválasztás nélkül verik fel, gyakran gőz fölött kezdve, majd így adják hozzá a vajat és a lisztet. Én most ezt a kicsit különlegesebb, itthon kevésbé ismert receptet hoztam, amihez jól mennek a karamellizált gyümölcsök, most éppen a szilva, de télen pl. almával is finom. Valamint egy szimpla tejszínhab, esetleg egy savanykásabb krémsajtos krém sem rossz ötlet.