Sárgabarack lekvárból pitét!
Amikor gyerek voltam, volt Pomázon egy házunk, aminek a kertjében állt egy nagy kajszibarack fa. Ennek a terméséből a nagyanyám és anyám minden augusztusban egy nagy barna kondérban isteni baracklekvárt főzött a tartályos gáztűzhelyen, amiben volt cukor rendesen, de az arányokat tekintve messze nem olyan sok, mint bármilyen boltiban, és persze ettől savanykásabb is volt, az állaga isteni, selymes, folyós, de pont jó darabos – azóta is ez az etalon. Én magam is próbálkozom lekvárfőzéssel, ha már nincs nagymamai utánpótlás, és több-kevesebb sikerrel is járok. És ha már a könyököm jön ki a lekváros kenyér, akkor készítek egy ilyen olasz crostatat, ami tulajdonképpen egy pite, csak nem gyümölccsel, hanem lekvárral.
Hozzávalók
- A tésztához:
- 30 dkg liszt
- 10 dkg cukor
- csipet só
- 1 ek sütőpor
- 1 tojás
- 1 tojássárgája
- 15 dkg puha vaj
- A töltelékhez:
- Bármilyen gyümölcslekvár, kb. 1 kisebb üveg kell, kb 2 dl
Elkészítés
Keverd össze a lisztet, a cukrot, a sót és a sütőport egy nagy tálban. Csinálj egy kis lyukat a közepébe és üsd bele a tojást, valamint a tojássárgáját, majd add hozzá a vajat. Az egészet keverd össze, de csak addig, míg összeáll, aztán fordítsd ki a pultra, és formáld koronggá. Csomagold műanyag fóliába, és tedd a hűtőbe legalább 1 órára.
Melegítsd elő a sütőt 180ºC-ra. Nyújtsd ki a tésztát ½ cm vastagra, és simítsd egy 22-23 cm átmérőjű formába. Tedd vissza a hűtőbe, a maradék tésztát pedig gyúrd össze, és újra nyújtsd ki ugyanolyan vékonya, majd vágd csíkokra (ha van derelyeszaggatód, azzal vágd, és akkor ilyen szép cakkos lesz, mint az enyém).
A hűtőből kivett tésztát tölds meg a lekvárral és fedd be a csíkokkal, keresztbe, kasul, amilyen mintát szeretnél. Én a sima, egymást keresztező, klasszikus mintát szeretem. Mehet a sütőbe, kb. fél óra alatt aranybárna sül.
Langyosan, vagy szobahőmérsékleten tálald.