Amikor ezt írom, nagyon hideg van. Az ablakon jégvirágok, és hó ugyan nincs, de minden rideg, hideg, és – pont a hó hiánya miatt – szürke. Hát nem a legkedvencebb évszakom az is biztos. Tulajdonképpen egy jó van ebben az egész tél dologban: hogy legálisan be lehet gubózni, nem kell senkivel sem találkozni, mert ők se akarnak az utcára menni, és jókat lehet teázni, kávézni otthon, zokniban (vagy kettőben), vastag pulcsiban, finom sütikkel, kekszekkel. Pontosan erre találták ki a biscottit. Vagyis a kétszersült, haha. Valóban kétszer sül, de persze nem egy kenyérre kell gondolni, hanem a világ egyik legmandulásabb, legkeményebb kekszére, ami viszont folyadékba mártva egyszerűen szinte olvad, és szó szerint jól csúszik a kávézáshoz, teázáshoz. Nem is igazán bonyolult az elkészítése, mindent csak keverni, aztán sütni kell, a kulcs a pihentetés és persze a kétszer sütés, de ezek közül egyik sem ügy, nem?

Két különlegesebb hozzávaló kell bele, ami nem szokványos: az egyik a mandula kivonat, ami persze, a legjobb, ha természetes. Az átható mandula illat elengedhetetlen ennél a keksznél. A másik az alkohol, pontosabban a jó minőségű alkohol. Gyümölcsös pálinka a jó, ide pl. jól illik a cseresznye, vagy a barack. Az alkohol ugyanis elpárolog, az íz megarad. Ha nem a klasszikus, mandulás biscotti készülne, hanem mondjuk egy narancsos, diós, akkor a mandula aromát kihagyva lehetne akár narancslikőr, vagy diólikőr a hozzáadott alkohol. Gondolom, tiszta az összefüggés. És akkor essünk is neki, a sütő majd jól bemelegíti a konyhát, úgyhogy a dupla pár zokniból egyet le is lehet venni – hihi.