A jelenleg érvényes táplálkozási ajánlás szerint napi minimum fél kilogramm gyümölcsöt és zöldséget ajánlott fogyasztani, a magyar lakosság ezzel szemben átlagosan évente fejenként 47,8 kg zöldséget és 37,1 kg gyümölcsöt fogyaszt, és a kettő együtt sem éri el a 25 dkg-ot (Forrás: MDOSZ Táplálkozási Akadémia). A napi fél kilogrammnyi mennyiség első pillanatra soknak tűnhet, de ha minden étkezéskor eszünk zöldséget vagy gyümölcsöt, könnyen be tudjuk tartani az ajánlást. Reggelihez, vacsorához fogyasszunk friss, szezonális kerti veteményeket – zöldsalátát, paradicsomot, paprikát, retket, uborkát. Szendvicsre is tehetünk friss zöldet, de percek alatt készíthetünk egy kis adag salátát is, ha a különféle olajos, citromos, mustáros, zöldfűszeres, vagy akár mézes, pikáns dresszingeket előre elkészítjük és a hűtőben tartjuk. A saláták egyébként kiváló apropót adnak arra, hogy étrendünket a len- és tökmag, vagy a repce egészséges növényi olajaival, zöldfűszerekkel és olajos magvakkal – napraforgóval, szezámmal – egészítsük ki. A tízórai, az uzsonna és a nassolás is étkezésnek számít – az egészségtelen szénhidrátokat kiválthatjuk gyümölccsel, vagy falatnyi darabokra vágott zöldségekkel. A zellerszár és a répa kiváló ropogtatnivaló a mártogatósokhoz.

Csak jót tesz

A gyümölcsök és zöldségek hatékonyan védenek a krónikus szív- és érrendszeri betegségek elkerülésében, de magas antioxidáns tartalmuk miatt a daganatos betegségek prevenciójában is kiemelt szerepük van. Mérsékelt energia-, zsír-, és szénhidráttartalmuk segíti a megfelelő napi energiabeviteli érték, az ideális testsúly elérését és fenntartását. Legfontosabb beltartalmi értékük a magas C-, B1-, B2-, K-vitamin és folsav tartalom, a bennük lévő ásványi anyagok – kálium, magnézium – és antioxidánok (E-vitamin, karotinoidok, flavonoidok). Az élelmi rostok segítik emésztőrendszerünk megfelelő működését, a zsírok és a koleszterin felszívódásának gátlásán keresztül a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését.