A prémium és speciális kávék valóságában ennek fele sem igaz. Hogy a kávécserje több száz fajtája közül valamelyik egy adott helyen éppen milyen termést ad, és abból a gazda milyen szemet szüretel, mos, szárít és fermentál, majd a forgalmazó abból mit pörköl és kever, és a barista mit készít, az még a borfajták, pincészetek és évjáratok titkainál is bonyolultabb sztori.

Keverék vagy tiszta?

“Cégünk speciális keveréke, pörkölőmesterünk remekműve, válogatott arabica fajták házasításából” – ez a szöveg annyira múlt századi, mint a sűrített tejes kapucsínó a büfében. Közepes prémium kávékeverékeket dobnak fel ilyen markecolással. A leplezendő igazság az, hogy ár-érték arányosan teszik fogyaszthatóvá a kávét a forgalmazók, igyekeznek egy jó és konzekvensen fenntartható kompromisszumot kikeverni a beszerezhető fajtákból. Az egyik testet ad, a másik valamilyen határozott aromát, a harmadik cremát, a negyedik meg olcsó és a profit margót balanszírozza. Jobb nyelvek szerint a speciality gourmet kávék világában leáldozott a blendeknek. Aki teheti, tisztán veszi, adja, pörköli, csapolja és issza a kávét. A single origin, boros hasonlattal, a termőhely- és dűlőszelektált kávé viszi a prímet.

Bátorság, menni fog!

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a jobb kávézókban az őrlőben és a polcokon is hosszú, kacifántos elnevezésű babszemeket találunk. Mi fán terem például a Costa Rica Finca Nardo Herbazu Yellow Honey Process Villa Sarchi? Mit kezdjek egy Etióp Wotan Heirloom Washed fajtával? Nincs mese, bele kell tanulni, ha valaki tényleg élvezni akarja azt a pár percet, amíg lecsúszik egy csésze kávé. Tanulni ízlelni, és tanulni a neveket, fajtákat. Ha az olaszrizlinget a szürkebaráttól meg lehet különböztetni, akkor egy afrikait egy dél-amerikaitól is menni fog. Induló sorozatunk ebben segít.