Az ember könnyen azt hinné, hogy a növényi fasírtoknál nincs is egyszerűbb dolog a világon: csak össze kell zuttyantani a felvágott zöldségeket, és máris kisüthetjük a finom falatokat. És ez nem is az a tipikusan “legelős” kaja, mint amilyenek a saláták vagy a főzelékek: szinte el is felejtjük azt a tényt, hogy épp zöldségeket eszünk – rakunk hozzá ugyanis fűszert, gyógynövényeket és akár sajtot is rendesen. Tepsiben vagy serpenyőben, pici olajon süthetjük ki ropogósra a kézzel formázott, lapított gombócokat –  azzal a tudattal, hogy nemsokára csupa egészséget veszünk magunkhoz.
Ebédre saláta- vagy főzelék feltétnek, esetleg szendvicsben is fogyaszthatjuk a falatokat, melyekhez az otthon rendelkezésre álló vegyes termések és levelesek szolgáltak alapul. Nagyot lehet nyerni a zöldeket kiegészítő aromákkal: a sajt például hatalmasat dob a menün, de a fokhagyma és a kedvenc fűszereink is szépen variálhatnak az összképen.

Az alapok a következők: zöldségek, fűszeres ízek, sajt és valamilyen kötőanyag. Hogy ezen felül mi mindent tudunk variálni – nagyjából bármi jó lehet, ami otthon akad; csak az elkészítésben lesz némi különbség. A répa, paszternák és édesburgonya nagyjából egy kategória, akárcsak a kukorica, melynek a szemeit jól le kell vágnunk a friss csőről, vagy csak simán elővehetjük a fagyasztott változatot is. A cukkini már más műfaj, ugyanis nagyon vizes: muszáj egy kicsit lecsöpögtetnünk. Lereszelés után tegyük szűrőben egy edény fölé a masszáját, hintsük meg egy nagy csipet sóval, és legalább tíz percig hagyjuk, hogy megszabaduljon sok nedvességtől. Majd fakanállal is alaposan nyomkodjuk ki, illetve a maradék levet egy tiszta konyharuhába bugyolálással is kifacsarhatjuk. Minél szárazabb, annál jobban fog működni.

Ide kapcsolódik: Kímélnéd a gyomrod? Kóstold meg a cukkini-nudlit!

A karfiol és brokkoli szintén jó eséllyel indul a finom fasírt címért: vágjuk a virágzatokat 2,5 centis darabokra, majd pároljuk lágyra, aztán hagyjuk picit lehűlni. Krumplinyomóval dolgozzuk darabos masszává, de úgy, hogy pár ízletes falatka mindenképp maradjon meg benne. Végül keverjük össze a többi hozzávalóval.
A ropogós zöldek pedig egy kis forró vizes kezelést igényelnek: a mángold, a spenót és a leveles kel akkor a legjobb, ha egy-két percre bemártjuk őket egy lobogó fazékba. Így meglágyulnak az erős rostok, és az esetleges keserűségtől is megszabadulhatunk. Lehűlve még érdemes kipréselni belőlük a nedvességet, majd feldarabolva gyúrjuk be őket.

A fenti zöldségek közül bármit összeereszthetünk – bátran próbáljunk ki különböző íz- és színkombinációkat is. Hogy hozzájuk milyen fűszerezés illeszkedik, abban is nagy a szórás – kezdve a sajttal. Van, aki a darabosabb típusokat szereti: az omlós kecske termékek és a feta mindenképp kipróbálásra méltó, de a nyúlósabbak közül a reszelt cheddar, a mozzarella és a gouda szintén jó szolgálatot tehet. A parmezánról nem is beszélve! A fokhagyma nagy játékos, ám néha becserélhetjük mogyoróhagymára, vagy sima vörösre, esetleg lilára is. Fűszerek tekintetében is vannak kedvencek – koriander, petrezselyem, kapor – illetve az őrölt kömény, a za’atar vagy a curry szintén futhat egy-egy kört. Pár kombinációra álljon itt példa: cukkini-mogyoróhagyma-feta-kapor, karfiol-fokhagyma-kecskesajt-kömény, kukorica-mogyoróhagyma-parmezán-paszternák, édesburgonya-snidling-cheddar-csilipor, illetve kel-lilahagyma-mozzarella-aleppói paprika.

75 dkg zöldséghez egy nagy tojás és fél csészényi sajt kell, 1/3 csésze liszt, egy evőkanál friss, vagy egy teáskanál száraz fűszer, melyhez egy gerezd fokhagyma dukál, illetve egy kis frissen őrölt fekete bors. Sóból fél teáskanállal menjen, olajból pedig két evőkanálnyi.
A kisütés kapcsán felmerülhet, hogy olajban-serpenyőben vagy inkább tepsiben, kevés zsiradékkal oldjuk meg. Akinél a ropogós jelleg szempont, az mindenképp olajban rántsa ki, de ne merüljön el a fasírt teljesen a zsiradékban – épp, hogy csak pár kanálnyira van belőle szükség. Lehetőleg olyan egészséges, vagy semleges termékekkel dolgozzunk, mint amit olívából vagy szőlőmagból préselnek.
Még szép, hogy gluténmentes változatban is gondolkodhatunk: ez esetben olyan lisztet adjunk a masszához, mint például a csicseriborsóé. Ebben ráadásul tápláló fehérjék és rostok is találhatóak. Tálaláskor pedig illesszünk valamilyen szószt a fasírtok mellé – olyan krémes állagúra gondoljunk, mint például a görög joghurt. De pesztó, harissa szósz, illetve sima citromlé és só is feldobja a falatokat. A hűtőben akár egy hétig eláll a fasírt, és a fagyasztást is viszonylag jól viseli. Újramelegíteni sütőpapírral kibélelt tepsiben javasolt, legalább 200 Celsius-fokon, hogy ropogósra átmelegedjen – ehhez 10-15 perc is kellhet.

További különleges fasírtokat is kóstolnál?

Környezettudatos döntés lenne lárvás fasírtot enni?

Perzsa
Forrás: thekitchn.com