Marton Adrienn-nel, Pataky Péterrel és a hét gasztrobloggerrel mostantól még ízesebb az élet
Fotó: 123 RF

Fahrenheit vagy Celsius?

2020. október 31.

Ha külföldi – amerikai – cikkeket olvasunk a neten, könnyen összezavarodhatunk a számunkra szokatlan mértékegységek láttán. Hüvelyk, láb és mérföld a távolságra, aztán ott vannak az unciák és fontok, Celsius helyett pedig Fahrenheit a hőmérsékletre. Még szerencse, hogy az időt ők is percekben és órákban mérik… És bár az általunk is ismert, hivatalosan elfogadott SI-mértékegységek még az amerikaiak szerint is jobban használhatóak, sajnos ez a tény nem segít, ha egy más mértékegységekkel írt receptet szeretnénk elkészíteni. Nézzük, mi a helyzet a hőmérséklettel, miért használunk más rendszert, és hogyan lehet átváltani egyiket a másikra.

A legtöbbünknek, ha azt halljuk, hogy 40 fok van kint, akkor tikkasztó forróság ugrik be, ám egy amerikainak ez viszonylag hűvös napot jelent, hiszen a Celsius-skálán a 0 a víz fagyáspontja, a 100 pedig a forráspontja. Ugyanezek a Fahrenheit-skálán a 32 és a 212, tehát nemcsak a számok lesznek gyökeresen eltérőek ugyanarra a hőmérsékletre vonatkozóan, hanem 1 foknyi eltérés is mást jelent.

Akármilyen furcsa mai szemmel, volt idő, amikor alapértelmezettnek a Fahrenheit-skálát tekintették, főleg azért, mert nem létezett másik. A kora 1700-as években a hőmérők primitívek, pontatlanok voltak, de cserébe legalább ritkán használták ezeket az eszközöket. A modern hőmérőt Daniel Gabriel Fahrenheit találta fel. 1724-ben ki is dolgozott egy hőmérsékleti skálát, amely róla lett elnevezve, ez a Fahrenheit-skála. A 0 érték a vízben oldott só lehető legalacsonyabb hőmérséklete lett, az emberi szervezet hőmérséklete pedig 96. Ez a két érték a skála alapja.

Mindössze 18 évvel később Anders Celsius szintén kidolgozott egy sokkal egyértelműbb skálát, amelyen a 0 a víz fagyáspontja, a 100 pedig a forráspontja lett.

 

Miért használják az amerikaiak még mindig a Fahrenheit-skálát?

Abban a bizonyos 18 évben, amikor a Fahrenheit létezett már, a Celsius viszont még nem, a Fahrenheit-skála széles körben elterjedt, főleg a brit birodalomban és annak gyarmatain. A metrikus rendszer és a Celsius-skála a franciák erőfeszítései hatására vált ismertté Európa-szerte, de az angolul beszélő országok még hosszú ideig megtartották a saját mértékegységeiket.

Az Egyesült Királyság az 1960-as években kezdett csak átállni a metrikus rendszerre, majd az Egyesült Államokban is megpróbálkoztak ezzel egy 1975-ös törvényt megalkotva, ám ez nem volt kötelező jellegű, így az átállás önkéntes alapú maradt. Egy akkora ország esetén, mint az USA, jelentős költségvonzattal járna az átállás, ezért nem valószínű, hogy egyhamar bevezetik a metrikus rendszert.

 

Hol használják még a Fahrenheit-skálát?

Általában az Egyesült Államokat említik, mint az egyetlen makacs országot, amely nem akar „normális” mértékegységeket használni, de ez így nem teljesen fair. A Bahamai közösség, a Kajmán-szigetek, Palau, a Mikronéziai Szövetségi Államok és a Marshall-szigetek szintén a Fahrenheit-skálát használják, Belize, Bermuda és a Brit-Virgin szigetek pedig mindkét skálát párhuzamoson.

 

Hogyan váltsuk át?

Fahrenheitből Celsius: az előbbiből kivonunk 32-t, aztán megszorozzuk az eredményt 5-tel, végül az így kapott számot elosztjuk 9-cel.

Celsiusból Fahrenheit: előbb 1,8-cal szorzunk, ezután az eredményhez hozzáadunk még 32-t.

 

Forrás: Reader’s Digest

Megosztom barátaimmal

Szerkesztőink kedvencei

Napi ajánlatunk

Top videók

Kókuszos tejberizs

Egyszerű, melengető desszert hűvös napokra.

Baconbe tekert burgonya őszi salátával

Fetás sütőtöksaláta dobja fel a sült burgonyát.

Füstölt sajtos krumplipüréfasírt

Maradék krumplipüré hasznosítására is tökéletes!