A sörök színei szélesebb skálán mozognak, mint hinnénk: egyesek egészen sötétek, szinte már feketék, mások pedig olyan világosak, hogy már-már áttetszőek. Akadnak továbbá aranyak, borostyánszínűek, rubintosak, gránátosak, sötétbarnák. Minek köszönhető ez a nagy variabilitás?

Általában, hacsak nincs hozzáadott  gyógynövény, gyümölcs, vagy más természetes színezőanyag, a maláta határozza meg a sör színét. A világos sörök, mint a pilsnerek és a sápadt ale készítéséhez lágyan pörkölt, szalmaszínű gabonát használnak; míg a sötétebb sörök (barna, porterek) alapja a pörkölt maláta. Fontos megjegyezni viszont, hogy a sör sötétség nem függ össze az erősségével, tehát nem lehet azt mondani, hogy a szénszínű a legerősebb, az áttetsző pedig a leggyengébb. Sőt, az erős sörök többsége világos, míg a sötétbarna ír száraz rendkívül gyenge és frissítő.

A hozzáadott alapanyagok, mint a növények, gyümölcsök, dzsúzok befolyásolhatják az ital színét. Például a szárított hibiszkusz világos magenta színt kölcsönöz a sörnek. A citrusok kevésbé színes, de mégis izgalmas színezést adnak, a bogyósgyümölcsök, az eper, a barack pedig saját színüket adják a sörhöz.

forrás: food52.com