A meglehetősen nagy beltér annyira rusztikus csak, amennyit elbírunk, a szervíz dinamikus és már-már emblematikusan néha hangos, amitől pezsgővé válik a Trattoria. A mediterrán életérzés azonban távolról sem csak külsőségekben jelenik meg, a tányérokon ha lehet, még gazdagabban folytatódik. A hallevest Brindisi módra ne hagyjuk ki, garantáltan erős lesz a kezdésünk, míg nehezen lehetne ellenállni a kacsamellraguval forgatott, hízott kacsamájforgáccsal tálalt bigoli tésztának, valamint a fekete rizottónak. Ha már csak pihegnénk egy könnyed dolci mellett, akkor a jól bevált tiramisu és profiterol helyett a delicia al limonét (sorrentoi citromtortácska) ajánljuk. Borokban, pezsgőkben, grappákban és kávéban pedig a hibázás lehetősége szinte kizárt.

Ha az ízemlékeken kívül konkrétan vinnénk is haza egy kis napfényt, akkor elég a szomszédos kis delikátba átugranunk, amely amúgy deli is egyben.

A Pomo D’Oro sok asztalt tud sokféle étellel kiszolgálni és ehhez fegyelmezett csapat szükséges, akiknek mindeközben az olaszos bájból sem szabad engedniük. És ezt mindennap meg is próbálják.