Számtalanszor a fülemben cseng a szakács iskolában tanult mondat, amely szerint „Az a biztos, ha mindent megmosol”. Én, mint rendes tanuló, követtem is az utasításokat, sőt, pl. citrusok esetében tovább is fejlesztettem a mosási technikámat a gombaölők és a viaszozás miatt. Azért nyáron, a gyümölcstől roskadozó pultok alatt a piacon járva-kelve mindig végiggondolom, hogy mi lenne, ha mégsem mosnám meg azt az epret vagy málnát, csak rögtön nekiesnék, ott helyben?

Ha csak a tanulmányaimat veszem alapul, akkor a válasz az, hogy megvan az esélye, hogy nagyon beteg legyek, ugyanis az E. Coli, a lisztéria és a szalmonella baktériumok mind megtalálhatók a vásárolt terményeken, és ezeket – nagyjából – egy sima mosás is eltávolítja. De nem mindegy, hogyan, és mikor mossuk, állítja Sanja Ilic, az Ohio State University kutatója. Szerinte pl. egy sárgadinnye barázdált, egyenetlen héja, számos olyan koszrészecskét ejt csapdába, amiben végtelen számú kórokozó lehet, ezért azokat minél előbb el kell távolítani, vagyis meg kell mosni, majd alaposan megszárítani. Már így is kell tárolni, miután megvásároltuk, hogy ne kerüljön a gyümölcs belsejébe, amikor felvágjuk, valamint, hogy ne terjedjenek a hűtőszekrényben a bacilusok.

A fotó illusztráció

Egy almát, vagy a bogyós gyümölcsöket viszont fogyasztás előtt érdemes csak mosni, mert a kisebb méret, és a sokszor lyukacsos (akár az alma száránál lévő mélyedés is) miatt nehezebb a szárítás. Sokan esküsznek az ecetes vízben való áztatásra, nekem is jó tapasztalataim vannak vele, de valóban csak akkor működik, ha alaposan megszáradnak a gyümölcsök, ami nagyon sok időt vesz igénybe, és még forgatni is kell őket. Vagyis a nedvesség, mint nehezítő körülmény –  a baktériumoknak inkább könnyítés, hiszen nedves környezetben szaporodnak a legjobban – itt is fennáll.

Az élelmiszer biztonsággal foglalkozó egyetemi tanár szerint a legbiztonságosabb, ha legalább 58ºC-on megfőzzük a terményeket, de ez persze nem minden esetben lehetséges. Én sem szívesen eszem pl. főtt retket a szendvicsemen, vagy nem mindig akarok sült epret (bár nagyon finom úgy is) enni, csak úgy, magában. Sőt, többször vágyom rá inkább nyers formában. Ezért a professzor asszony azt tanácsolja, mossunk meg mindent, amit csak tudunk, de ne aggódjunk, ha mégis mosatlanul csúszik le egy málna, mert nagy eséllyel nincs rajta semmilyen életveszélyes kórokozó. A nagy kérdés mindig inkább az, hogy hány mosatlan emberi kézen ment keresztül a termény, míg eljutott a konyhánkig – mert az igazán nagy veszélyforrás, mint oly sokszor máskor is, maga az ember.