A Fortuna utca 3-as számú épület eredetileg fogadónak épült és az 1800-as évekig az is volt. Mai formáját a világháború után érte el, tetőszerkezete eredeti barokk, földszintjén már évszázadok óta borozó üzemelt. Aztán változott a világ, a fogadóból lakóépület lett, de a borozó megmaradt, illetve átalakult étteremmé. A hatvanas-hetvenes években még egészen jó nevű helynek számított, majd a kor jellegzetes semmilyensége lett rajta úrrá. Ebből az állapotából ébresztették újra a tulajdonosok.

A kolbász valódi íze

A kockás abrosz a klasszikus budai vendéglő nélkülözhetetlen alapkelléke, de nem áll meg itt a múltidézés, könnyen terülhet asztalunkra piros kislábos és vasserpenyő is. A vállaltan magyar konyha legjobb keresztmetszetét szeretné a hely megmutatni a nagyszámú turistának és a nem a faksznit, hanem a valódi kolbászízt kereső hazai vendégeknek. Az étlapon külön találunk is „Magyar klasszikusok” fejezetet, benne harcsapaprikást tepertős túrós csuszával, marhapörköltet tarhonyával. Ha viszont gazdag levesünk (gulyás csipetkével) mellé mondjuk egy kenyérlángos lenne a levezetés, akkor az egyszerűbb paradicsomos-juhsajtostól, a “turbózott” spenótos-kacsamellesig terjed a választék.