A lopótök kivételével Amerikából származik, Európába, Ázsiába és Afrikába a spanyolok, portugálok honosították a 16. században. A termesztett tökök nagy része négy tökfajhoz tartozik. A spárgatök táplálkozási értéke nem különösen nagy; értékessé a C- és A-vitamin, valamint a szénhidrát teszi. Ehhez a fajhoz tartozik a cukkini, a takarmánytök, a patisszon, és egyes dísztök-fajták is. A laskatök nagy (5-6%) cukortartalmú főzeléknövény. Csak főzeléket főznek belőle, és főzés közben olyan szeletekre esik szét, mint amilyenekre a tököt gyalulni szokás. Az óriástököt főleg sütve fogyasztjuk, termése nagy, jellegzetesen bordázott. A pézsmatök (sonkatök) alakja jellegzetes, a kocsánytól távolabbi vége kiszélesedő. Szintén sütőtökként használjuk. A tök termésében lévő magokat sokfelé önállóan, vagy péksüteménybe sütve fogyasztják. A tökmagból préselt olaj gyógyhatású.