Háromszögletes, fekete vagy sötétlila színű kagyló. A part szikláira tapadva él, gyakori az Európa körüli tengerekben. Sok helyen úgy tenyésztik, mint az osztrigát. A népi hiedelem szerint az „r” betűs hónapokban nem szabad kagylót fogyasztani. Ez így nem igaz, ezek a hónapok az ívás időszaka, ilyenkor a húsa kevésbé intenzív ízű. Csak az alaposan megpucolt („fonalaitól” megszabadított és kívülről alaposan lesikált), még élő, azaz zárt és sérülésmentes kagylót használjuk föl. Amennyiben kicsit van nyitva, kemény tárgyhoz kocogtatva meggyőződhetünk róla, hogy él-e még. Amennyiben igen, akkor a héjak összezáródnak. Sok fehérjét és telítetlen zsírsavat tartalmaz, a benne található anyagok megakadályozzák a koleszterin felszívódását, ráadásul afrodiziákumként is használják.