Marton Adrienn-nel, Pataky Péterrel és a hét gasztrobloggerrel mostantól még ízesebb az élet
Fotó_ Kandikó Éva

Vasból épült szentély a San Lorenzo tövében

- Elnézést, készíthetnék pár fotót a standról?
- Persze, 5 euró lesz!
- Csak nem?
- Akkor három.
- Legyen ingyen, jó?
- Jó, legyen ingyen!
2013. október 30.
Fotó: Kandikó Éva

Fotó: Kandikó Éva

A párbeszéd Firenze vásárcsarnokában, a Mercato Centraléban zajlott, a szereplők Andrea, a Perini Historical Deli tüneményes tulajdonosa és jómagam, aki szinte véletlenül botlottam bele a csarnokba egyik este. Nem is tudom, hogy történhetett, hogy nem készültem fel csarnokból az utazás előtt, de így történt. Vétkes könnyelműség volt részemről. De ha valakinek a gasztronómia a becsípődése, a sors néha megkegyelmez neki. Egyik este, mikor hazafelé sétáltunk a szállásunkra, a San Lorenzo körüli utcákban már csomagoltak a táska-, póló-, pulóver- és bóvliárusok, szinte a semmiből tűnt fel a vasépület, hiszen a sátrakat már lebontották. Útitársam mondta ki a varázsszót: nézd, ez olyan, mintha egy csarnok lenne. Másnap alig vártam, hogy beszabaduljak oda, ahová jobban vágyom minden galériánál, múzeumnál és székesegyháznál. A csarnokba, melyet Giuseppe Mengoni épített és 1984-ben fejezett be. Az épület a Via dell’Arientón távolról sem olyan szép, mint a mi Nagyvásárcsarnokunk, stílusában mégis hasonló, ez pedig a vasszerkezetnek köszönhető. A Mercato Centrale a béke szigete, ha végre átverekedtük magunkat a csarnokot körülvevő árusok vegzálásán. Én legalábbis úgy éreztem magam, mintha hazaértem volna.

Kicsit hosszabb, maradhat?

Fotó: Kandikó Éva

Fotó: Kandikó Éva

Alul helyezkednek el a hentesek és halasok, valamint azok az árusok, akik a turisták igényeit a legmesszebbmenőkig kielégítik: van itt szárított gomba, aszalt paradicsom, sajtok, szárított fűszerek, idénygyümölcsök, minden, ami szem-szájnak ingere. Ott jártamkor épp a füge szezon kezdődött, így a mézédes darabokból ettem magam degeszre. Barna papírzacskóba csomagolják azokat a darabokat, amikre a vevő rámutat. Itt ugyanis teljesen természetes, hogy a vevő a pénzéért azt vesz, amit szeretne, és nem azt, amit az árus rá akar sózni. Az eladók végtelenül kedvesek – bár az is igaz, hogy nem álltam neki kérdés nélkül se fényképezni, se az áruhoz nyúlkálni -, szívesen adnak kóstolót, ha úgy látják, a vevő hezitál a vásárláson, vagy nehezen dönt, mit is vegyen. Ha megéheztünk, már korán reggel várnak bennünket a különböző hideg és meleg szendvicsek, és még nem is közelítettünk a délhez, amikor már porchettás zsemlét készítenek a vevőknek. De találunk olyan boltot is a csarnokban, ahol helyben készül a házi tészta, van itt gnocchi, ravioli, tortellini, hazaérve csak meg kell főzni, összedobni hozzá egy kis sugót, és kész is a vacsora.

Minden, ami egy jó naphoz kell

Fotó: Kandikó Éva

Fotó: Kandikó Éva

Természetesen a csarnok alsó szintjén felhörpinthetjük a nap indításához elengedhetetlenül szükséges ristrettónkat is, közben pedig gyönyörködhetünk a sajtkupacokban, találgathatjuk, melyik szárított fűszerkeverék miből áll és mire jó. A halas pultoknál a legkülönbözőbb halak kínálják magukat, a helyi lakosok azonban szemmel láthatóan jól ismerik az összes fajtát. Pedig azt mondják, Firenzében csak néhány étteremben érdemes halat enni, mert bár csak 100 kilométernyire fekszik a tengertől, inkább az egyszerű alapanyagoké a főszerep a toszkán konyhában, mint az olívaolaj, gombák, húsok, hüvelyesek, és persze a kenyér. A kenyér, amely itt általában só nélkül készül, és amely só nélküliségnek történelmi alapokon nyugvó hagyományai vannak, így aztán a toszkán kenyér kiválóan alkalmas bruschettának, tapenade alá, szalámikhoz, sajtokhoz, vagy egyszerűen olívaolajba mártogatva. A turista napokig elélhet megerőltetően nagy kiadás nélkül, ha szemfüles módon válogat a piacon.

Új sorozatunkban a világ piacait járjuk be, arra járó vagy ott élő kollégáink segítségével. Az élet máshol is ízes, akár minihétvégénket is földobhatjuk, ha utazás közben is alkarunkra hajítjuk a kosarat és elmerülünk a piac kínálta lehetőségekben.

Megosztom barátaimmal

Szerkesztőink kedvencei

Firenzei séta

Firenzei séta

Számtalan hely vállalkozik arra Firenzében, hogy jó áron és megbízható minőségben szolgálja ki a vendégeket. Ezúttal direkt nem tértünk le a nagy ösvényekről, merthogy még ott is szinte lehetetlen mellényúlni.
Amit Párizsban kétmillióan csinálnak egyszerre

Amit Párizsban kétmillióan csinálnak egyszerre

Ha csak a belvárost nézzük, akkor is nagyjából ennyien ebédelnek a legendás kétórás francia ebédszünetben, amibe simán belefér, hogy a vendégek akár negyven percet is várnak az asztalra egymáshoz préselődve a pultnál. Persze egy pohár borral a kezükben, hogy cserébe a laza ebédszünetért, jobban menjen a délután hatig tartó munka. Mi is beálltunk a sorba.

Napi ajánlatunk

Top videók

Tojásos burgonya

Egyszerű, laktató fogás, ami mellé elég salátát, savanyúságot tálalnod.

Halas melegszendvics

A megszokott tonhalkonzerv helyett ezúttal tengeri halfiléből.

Olívás-fetás csirke

Villámgyors ebéd, ha nincs sok időd főzni.