A július végi, augusztus eleji napokat gyakran hívják a médiában összefoglaló néven uborkaszezonnak. Főleg a hivatali szabadságolásokhoz és a parlamenti ülés szüneteltetéséhez kapcsolódik ez a fogalom, ilyenkor elvileg nem nagyon történik semmi a közéletben. A sajtós munkája ekkortájt igazi kihívás: hogyan lehet az olvasók figyelmét ébren tartani.

De mi köze ennek a népszerű zöldséghez? Annyi mindenképpen, hogy mostanában készülnek a télire való kovászos uborkák. A német Sauregurkenzeit kifejezés a kiindulópont, mely jelzi a savanyúságot, ami a francia megfelelőjéhez -„holtszezon” (azaz: saison morte) – képest kész főnyeremény.

Aki kertészkedik, az tudja, hogy most pörögnek fel igazán a dolgok: pont az uborka és többi olyan zöldség fordul termőre, melyeket salátákba és savanyúságokba is előszeretettel rakunk. Nyersen tudjuk a legtöbbet profitálni ennek a hosszúkás csemegének az elfogyasztásával. Rengeteg vizet tartalmaz, így kánikulában pótolja a folyadékveszteséget, hizlalni viszont egyáltalán nem hizlal, és a szájüreget – így a leheletünket – is felfrissíti. A vérnyomást és –cukrot, az emésztést és az ízületi fájdalmakat a fitonutrienseire bízhatjuk; a gyomorsavat jól köti, a rostok pedig a laza székletet biztosítják. Antioxidánsok, C-vitamin, kálium, kálcium és magnézium szempontjából szintén előkelő helyet foglal el a palettán, héjának szilícium tartalma pedig szépséget kölcsönöz fogyasztójának.

Nem csak tejföllel rágcsálva, de akár iItal formájában is magunkhoz vehetjük: a nyers lé gyömbérrel pláne nyerő, de koktélok és smoothie-k szintén örömmel fogadják be ezt a lédús alapanyagot. A klasszikus hidratáló arcpakolások alapanyagát is a karikára vágott darabok adják, melyeket akár a szem alatti táskák visszaszorítására is bevethetjük. A tök, a dinnye és a cukkini kistesója kovászosan és ecetesen savanyítva is működik, a befőzésnek pedig Magyarországon komoly hagyományai vannak. Már a csapból is uborka folyik; ettől függetlenül másodvetésként még gondolhatunk rá: így ősszel egy újabb friss adagot szüretelhetünk, ha most lerakjuk magvait vagy palántáját a földbe.

Perzsa