
Uborka, nem?
Szereted az uborkát? Nem, ez egyáltalán nem buta kérdés, van olyan, aki távolról kerüli, van, aki csak salátában hajlandó megenni, és persze van, aki imádja. Én inkább középutas vagyok, szendvicsekben pl. nem szeretem, mert eláztatja a többi hozzávalót, és nagyon elüt az íze, de szeretek vele kísérletezni más ételekben.
Sokszor van, hogy uborkával ízesített vizet iszunk, mert azt még a gyerekek is szeretik. Kissé édeskés, és pont az a másik, kesernyésebb ízösszetevő nem érződik, amit én is kevésbé bírok. Ehhez hosszában vékony szeletekre vágom az uborkát, és néhány ilyen szeletet pár ág mentával együtt egy kancsó vízbe teszek. Frissítő és finom ital.
Aztán persze ott vannak a szokásos savanyúságok. A kovászos, meg az ecetes, vagy csemege uborka, sós vizes is van, és az imádott uborkasaláta, amiben, mint minden más házias ételben iskolák vannak. Van a meghámozós, besózós, kinyomkodós, van a fokhagymás vagy újhagymás, van aki nem nyomkodja ki és cukrot is tesz a lébe. Ez mind a mienk, jó kis magyaros uborkasaláta, de mutatok azért majd egy másik fajtát is, amivel érdemes megpróbálkozni, hiszen fő a változatosság.
De ne szaladjunk ennyire előre. És az uborkaleves? Jó kis nyers, nyári étel, joghurttal isteni jó: leturmixolva, lehűtve, méltó menükezdés a nyári melegben. Az uborkát lehet sütni is, tudtad? Én évekkel ezelőtt Julia Childs szakácskönyvében fedeztem fel egy receptet. Ha besózod az uborkát és hagyod, hogy a levének a nagy része távozzon belőle, akkor sütőben is és serpenyőben is süthetsz belőle ropogós köretet. Nem rossz dolog, kicsit szokatlan, de én azóta szívesen használom ezt a receptet, mert a vegetáriánus barátaim is nagyon hálásak érte.
És akkor vissza a salátához. Ez egy nem szokványos uborkasaláta, legalábbis itt a mi környékünkön, hanem egy thai-ízek inspirálta verzió, amivel kicsit meg lehet piszkálni azokat az ízlelőbimbókat. Rizsecet kell hozzá, amit ma már nem olyan nehéz beszerezni, hiszen a nagy hipermarketek nemzetközi polcain is megtalálod, ráadásul nem is drágán. Az almaecet, vagy a sima háztartási ecet mind túl erős, savas az uborkához (ezért is szokták sokan vízzel hígítani ha salátához használják), úgyhogy erőteljesen kampányolok a rizsecet mellett. A másik kicsit speciálisabb hozzávaló a szezámolaj. Emellett egyébként is leteszem a voksom, mint a konyha egyik fontos szereplője mellett. Egészen kevés kell belőle, és fantasztikus, intenzív, füstös ízt ad bármilyen ételhez. Ha ez a két hozzávaló megvan, egy egész ázsiai expedíciót indíthatsz. Íme a recept, egészségedre!
Az öntethez:
– 1 teáskanál szezámolaj
– 2 evőkanál rizsecet
– 1 evőkanál kristálycukor
– 1 teáskanál só
– ½ teáskanál csilipehely
A salátához:
– 2 kígyóuborka
– 2 újhagyma
– 2 evőkanál durvára vágott földimogyoró
– 1 evőkanál koriander levél durvára vágva
– 1 evőkanál (thai) bazsalikomlevél durvára vágva
Az öntethez keverd össze a hozzávalókat, majd tedd félre, hogy összeérjenek az ízek. Az uborkát karikázd fel. Besózhatod, de ehhez a salátához az édes, a sós, és a savanyú ízek mellé jól jön a kesernyés íz is. Ha sózod, akkor viszont az újhagyma fehér részét is karikázd bele. Tedd salátástálba, add hozzá a felkarikázott újhagymát, majd öntsd nyakon az öntettel, és szórd meg a földimogyoróval, a korianderrel, és a bazsalikommal.