Úgy tűnt pár éve, hogy a moringa lesz az új csodaszer, ám valahogyan mégsem robbant be a köztudatba. Pedig már korábban is lehetett sejteni, hogy mennyi mindenre jó ez a nyugat-afrikai és ázsiai faféle, és azóta is készült jó pár kutatás, amely kimutatta az összetevőinek az egészségre gyakorolt jótékony hatását. A szubtrópusi csodafa pora a szívbetegek, a diabéteszesek és az AIDS-ben érintettek állapotát régóta javítja, de a látási vagy vérnyomás-problémák, illetve a tumor megelőzése is az ő asztala.

A tápanyagokban dúskáló Moringa oleifera egyik beceneve a termése formája miatt a dobverőfa, de lóretekfa néven is fut, mert a gyökerét régebben Indiában emésztésjavító hatása miatt fogyasztották, ám azóta kiderült, hogy sajnos mérgező alkaloidokat is tartalmaz.

A levelei viszont teljes mértékben hasznosíthatóak: a gyermekéhezés elleni kampányokban por formában találkozhatunk ezzel az ásványi anyagokban illetve vitaminokban bővelkedő táplálékkal. Van, aki nyersen, salátaként eszi, de teaként, főzelékként, omlettben, pizzán, mártogatósként vagy akár fűszerként is magunkhoz vehetjük. A spenótra hasonlító levelek Popeye kedvenc vasas zöldségénél jóval táplálóbbak: a vérszegénység ellen háromszoros erővel veszik fel a harcot. A narancsnál hétszer magasabb a C-vitamin tartalma is, a tej kálciumforrásként pedig csak negyed annyit tud – akárcsak a répa az A-vitamin tekintetében – mint a moringa. A banán káliumtartalmára triplán ver rá, míg a joghurtnál kétszer több fehérjét ad. Gyulladás- és koleszterinszint-csökkentő, antioxidáns és antibakteriális hatása is van.

A vizeletet hajtó virágait inkább párolni szokták, míg mogyorószerű, olajos magját étkezés mellett szépségápolási célra is kisajtolják ki, fennmaradó pogácsa pedig talajjavítóként hasznosul. Egy ghánai tanulmány is készült a ledarált termés víztisztító hatásáról, mely főleg a baktériumok ellen ért el kimagasló eredményt.

Perzsa

Forrás: eattheweeds.com