1. A koppenhágai Torvehallerne piac tulajdonképpen néhány pillanat alatt lopta be magát a szívünkbe.
2. Az első találkozás annyira magával ragadó volt, hogy utána minden egyes jelentősebb étkezés kedvéért elzarándokoltunk újra és újra a helyszínre.
3. Koppenhága belvárosa könnyen közlekedhető, egy eléggé forgalmas csomóponttól – Norreport – néhány percre található a piac, így nehézség nélkül találtam oda még én is, aki képtelen amúgy bármilyen egyszerűsített terepen is tájékozódni.

Szertartásszerűen kezdtük a reggeleinket a piacon, volt, hogy már nyitáskor ott álltunk készenlétben, s izgatottan tanakodtunk, mivel indítsunk.

1. Nyitásra már nyoma sem volt a reggeli készülődésnek, minden roskadásig telve, megpakolva, elrendezve, átválogatva. Nem kellett üres kartondobozokat, rekeszeket kerülgetni, nem volt szemét-, fertőtlenítő és hal szag és nem kellett bokáig érő vízben sem gázolni.

1. Két fedett csarnoképület kb. 60 standdal, valamint közte megbújó utcai árusok. A személyzet pofátlanul fiatal, ugynakkor szolgálatkész, kedves és hozzáértő.
2. A nyitott piacon kisebb-nagyobb olajfákat, levendulát, napraforgót árultak, kissé szürreális képet adva és összezavarva a turisták gondolatait, valójában északon vagy délen múlatják-e az időt.
3. Apróbb food truck-okkal a szerencsét próbálók, akik még nem mertek, tudtak elköteleződni és standot bérelni. Itt az orosz, kínai ételkülönlegességeket lehetett kóstolni.
4. A belső terekben gyönyörűen kivitelezett standokon találtunk remek kávét, nagymamák titkos receptjei alapján készülő sós-édes pitéket, apró, francia, szemet gyönyörködtető süteményeket. A paleo szerelmesei itt sem maradnak magukra, glutén- és tejmentes lehetőségek sora várja őket.

Alapvetően odafigyelnek az élelmiszerek jó minőségére, minden organikus (öko/bio). Friss zöldség- és gyümölcslevekből végeláthatatlan variáció, amit szívesen fogyasztottak az apróságok is, de ha valaki az A, C, D, K vitamin szintjét szerette volna feljebb tornászni, itt aztán igazán finom megoldások közül válogathatott.

1. Chia magot szinte mindegyik puding, kása szerű reggeliben találtunk, hol kékeslilára festve, hol zöldre a mandulatejet. A magról tudni kell, hogy folyadékban állva hagyva bezselésíti magát a folyadékot, ezt mindenféle verzióban ki is próbálták.
2. A dánok smorebrod-ja nyomokban a mi Duran szendvicseinkre emlékeztet. Pontosabban fogalmazva egy-egy szofisztikáltabb Duran szendvics lehet egy jó alap a dán smorebrod-hoz.

1. Igazi költemények, megpakolva minden földi jóval. Cukrászati kiállításokon szokott az ember ilyen látvánnyal találkozni és lép hátra azonnal kettőt, nehogy ő legyen az, aki leborítja a 72 órán keresztül készített megismételhetetlen remekművet.

Nem véletlenül hagytam utoljára a HAV elnevezésre hallgató műintézményt. Erről még az elutazásunk előtt olvastam és még így is maximálisan felülmúlta az elvárásainkat! A rendszer az, hogy a friss halakon, tengeri herkentyűkön kívül 3 illetve 7 adagos tálcákat – tehát 1 illetve 2-3 személyes adagok – lehet megpakolni pácolt, fűszerezett halakkal vagy épp salátákkal.

1. Legalább 3 alkalommal ettünk itt és nem sikerült mellényúlnunk! A picit csípős kaviáros tonhalkrém valami zseniális.

Én csak annyi mondanék: must have!

1. Pont az i-n, hogy volt egy konyhai felszereléseket, eszközöket árusító kis üzletecske, ahol kivétel nélkül minden pasi megállt és lenyűgözve nézte, mit nézte, bámulta hosszas perceken keresztül az akkurátusan, egyesével, negyedóránként áttörölgetett késeket. Nem tudom mi ez a kés mizéria a férfiaknál, de óriási volt látni, hogy korra való tekintet nélkül hatalmas elégedettséggel és szinte megbabonázva vizslatták a pengéket.
2.  Tudom, hogy Koppenhága drága, tök drága ez a piac is, de mégis, a hangulatáért, az igazán finom és ínyenc falatokért, a látványért, a laza és jófej dánokkal való csevegésért igazán megéri egyszer vagy többször itt elidőzni.

A képeket a szerző készítette