Marton Adrienn-nel, Pataky Péterrel és a hét gasztrobloggerrel mostantól még ízesebb az élet

Mindent a fánkról

A fánk és a farsang története a magyar néphagyományban ugyan összeforr, azonban ha szétnézünk a fánktörténelemben, bőséggel találunk országokat, ahol egész évben hódolnak a fánkevés gyönyörűségének. És milyen jól teszik!
2015. január 18.

Igazából teljesen mindegy, hogy melyik legendát hisszük igaznak a fánk megszületését illetően. Hogy Krapfenné, a megözvegyült bécsi pékné előtt hajtunk fejet, aki a türelmetlenkedő kuncsaftok miatt mérgében egy darab kenyértésztát a földhöz akart csapni. Mindannyiunk szerencséjére azonban a darabka tészta a sparhelten éppen melegedő zsiradékba pottyant. Ott legott megsült és fánk lett belőle. Más verzió szerint Krapfen úr még javában élt, amikor az asszony hókon akarta vágni azzal a bizonyos darab tésztával, a tészta azonban ugye a már előbb is említett zsírba pottyant. Szól fánkkal kapcsolatos történet Marie Antoinette-ről is, aki egy mámoros farsangi éjszakán mohóságában felvásárolta egy mézeskalácsos teljes készletét, a receptet bevezettette az udvarban, így kezdődött a beignot diadalmenete.

Nemzetközi variációkfank_4

A fánkhoz hasonló sült finomságot már II. Ramszesz egyiptomi fáraó sírrajzain is találtak. Van ugyan némi vita az értelmezők között, hogy az fánk-e vagy mézeskalács, ez a vita biztosan nem fogja befolyásolni Ramszesz renoméját. Atóta szinte minden nemzetnek megvan a maga verziója. Nekünk, magyaroknak kettő is akad, a szalagos farsangi és a csöröge. Mindkettő zseniális. A franciák beignot-t esznek, a spanyolok churrost sütnek, az amerikaiak donutként rajonganak érte, Indiában a gulab jamun hódít, a lengyeleknél paczki néven fut, az olaszoknál zeppola dívik, az arabok zalabiát készítenek. Ők a tésztába alig tesznek cukrot, az édességről gondoskodnak a szirup formájában, amiben a fánkot megfürdetik. Elmaradhatatlan része a Hanukának, az olaj ünnepének is. Szóval fánkot eszik az egész világ, ki lyukasat, ki szögleteset, ki mázasat, ki cukrosat. És ez így van jól. Mert a fánkhoz nem kellenek drága alapanyagok, cifra kiegészítők, csak türelem és némi gyakorlat.

 A szalag titkafank_2

A szalag titka a fedő, ilyen egyszerűen. Bár a fedőig vezető út nehézségekkel van kikövezve, de ezek egyike sem legyőzhetetlen. Ha fánkot sütünk, áldozzuk rá az időt, és az meg fogja hálálni a törődést. Legyen minden alapanyag, amivel dolgozunk, legalább szobahőmérsékletű. A lisztet akár meg is langyosíthatjuk felhasználás előtt. Várjuk ki, míg az élesztő a tejben szép habosra fut, ne türelmetlenkedjünk! A kelesztést langyos helyen végezzük, a tészta semmiképp se fázzon meg! A jó fánk sütésének egyik sarkalatos pontja az olaj hőfoka, amiben sütjük a fánkot. Nagyjából 160 fokos legyen, amikor beletesszük a tésztát, azonnal kezdjen el a zsiradék gyöngyözni, a tészta ne ázzon benne, hanem süljön. Az első oldalát mindenképpen fedő alatt süssük, a másikat már lehet fedő nélkül. Így fog kialakulni a fánk derekát lágyan átölelő, hívogatóan fehér szalag. Vigyázzunk a kezünkre, amikor levesszük a fedőt, mert a pára visszacsöpögve a forró olajba égési sérülést okozhat. No és persze vigyázzunk a vonalainkra is, a fánk ugyanis csodálatos, de nem diétás étel.

Megosztom barátaimmal

Szerkesztőink kedvencei

Körtés, csokoládés rétes

Körtés, csokoládés rétes

Csokoládés, gyümölcsös rétes. Mindenkinek ki kell próbálnia!
Hremzli, az édes reggeli

Hremzli, az édes reggeli

Édes tócsni dióval, fahéjjal, porcukorral a tetején. Bármilyen finom lekvárral kínálhatjuk, de a legjobb házi szilvalekvárral.

Napi ajánlatunk

Top videók

Epres-zabos pohárdesszert

Húsvét után pont egy ilyen könnyed desszertre van szükségünk!

Baconbe tekert fasírtok tepsis burgonyával

Hiába borongós az idő, a parázskrumpli már a nyarat idézi.

Emeletes tortilla

Vagy hívhatjuk akár pitének is… Laktató és gyors ebéd rohanós napokra.