Marton Adrienn-nel, Pataky Péterrel és a hét gasztrobloggerrel mostantól még ízesebb az élet
Fotó: 123RF

Mindenki fellélegezhet, egy arizonai lány megmenti a navahó barackot

Az indián botanikus arra tette fel az életét, hogy az őshonos gyümölcsfaj megmaradjon.
2021. szeptember 12.

Reagan Wytsalucy szenvédélyévé vált, hogy felkutasson egy különleges gyümölcsfajtát; állományba is vette az értékes barackfákat. Igaz, a Navahó Nemzeti Park peremén nőtt fel az indián származású nő, de Gallup városában teljesen modern környezetben élt. Édesapja vezette a környékbeli McDonalds-étteremláncot, és a lány még a törzs nyelvét sem sajátította el. Később, mikor már a főiskolán botanikai tanulmányokat folytatott, az apja megemlítette neki, hogy kiskorából emlékszik egy gazdagon termő gyümölcsfajtára.

Évszázadokkal ezelőtt ott, ahol Utah, Arizona, Új-Mexikó és Colorado összeér, a navahók gondozták az őszibarackfáikat, majd 1863-ban a kormány kis híján teljesen száműzte őket a földjeikről. Az ellenálló nép jószágát, birtokait, vagyonát elpusztították, aminek többezer gyümölcsfa is áldozatul esett. Kis híján ki is halt ez a növényfajta, melynek eredete a spanyol hódításig nyúlhat vissza: vélhetően a Rio Grande völgyében élő pueblók kapták az első barackmagokat az európaiaktól. A gyümölcs elterjedt, a törzsek adták tovább egymásnak. A Hoskininni nevű navahó főnök – aki egyébként Wytsalucy őse – elrejtőzött és megúszta a megszállást, majd sikeresen újra is építette a közösséget. A mély kanyonokban élték túl a barackfák is a pusztítást. Az indiánok által termesztett barack fehér húsú, magvaváló apró gyümölcs. Sosem metszették őket és víznek is gyakran híjával voltak. Nyersen vagy főzve ették, és ha bő termés adatott, akkor a napon is szárítottak belőle, amit aztán barlangokban, kőből rakott tárolókban helyeztek el.

 
 
 
 
 
View this post on Instagram
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

A post shared by @native_american_blood

Egy genetikai elemzés kimutatta, hogy a hölgy által begyűjtött minták a moderntől jelentősen eltérő növénytípustól származnak. Az idők során az indiánok sem keresztezték az újabb fajokkal a régi csemetéket. Vadon szintén szaporodott ez az ősi barack, ám így még kisebb – sárgabaracknyi – édes, sárgadinnyés ízű terméseket hozott. A vizsgálatok kimutatták, hogy kalóriában, kalciumban, rostban, szénhidrátban és zsírokban gazdagabb a régifajta gyümölcs. A kutató közben feljegyzi a navahó, hopi és zuni hagyományokról szóló beszámolókat is, nehogy végleg a múltba vesszenek – amíg még életben talál idős termesztőket. Általában a völgyek platóira telepítették a csemetéket, ahol a lerohanó esővíz még meg tud maradni. A klímaváltozás sajnos itt is érződik – még ez a szárazságtűrő faj is veszélybe kerülhet. Wytsalucy szó szerint is kezelésbe vette a gyökereit, és szeretné, ha a barack és a hozzá kapcsolódó kultúra ismét felvirágzana.

Perzsa

Forrás: atlasobscura.com

Megosztom barátaimmal

Szerkesztőink kedvencei

A szőrös, a kopasz és a lapos – variációk barackra

A szőrös, a kopasz és a lapos – variációk barackra

A barackokban többek között az a fantasztikus, hogy mivel termésidejük eléggé elhúzódik, sokáig élvezhetjük őket. Ez sokaknak jó hír, hiszen a barackot mindenki szereti.

Napi ajánlatunk

Top videók

Sonkás-bulguros töltött kaliforniai paprikák

Könnyű ebéd vagy vacsora a sütőből. A receptből az is kiderül, hogy miért érdemes elősütnöd a paprikát.

Almás rizsfelfújt

Őszi desszert, amely egy tartalmas leves után 2. fogásként is megállja a helyét.

Duplasajtos tepsis bucik

A hot dog kiflit akár így is felhasználhatod!