A tejről közismert, hogy a legjobb kalcium és fehérje forrásunk. Mindezek ellenére rendszeresen megkérdőjelezik az egészségre gyakorolt hatását. Fontos tudnunk, hogy a hivatalos táplálkozástudományi társaságok, például a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is ajánlja a tej és a tejtermékek napi rendszerességű fogyasztását. Ezek az ajánlások  a legfrissebb hivatalos kutatásokon alapulnak.  Sőt! A legújabb kutatások szerint a natúr joghurt fogyasztás csökkenti a cukorbetegség kockázatát, illetve a tej és minden tejtermék csökkentheti a béldaganatok kialakulásának esélyét.

  Korunk egyik jelentős egészségügyi problémája a csontritkulás, hazánkban közel egymillió embert érint.  Ez azért veszélyes, mert ha nem szűrjük, az első csonttörésig nem derül fény a betegségre, utána pedig már az elvesztett csonttömeget nem tudjuk pótolni, csak a további csökkenést lassítani. Ennek az életmódon kívül (például dohányzás és sport hiánya) nagyon fontos összetevője az elégtelen kalciumfogyasztás. A tej köztudottan magas kalciumtartalmú élelmiszer. Felnőtteknek napi átlag 800-1000 mg kalciumot szükséges fogyasztaniuk. Ez 6-8 dl tejnek felelne meg, de beleszámítva a többi élelmiszerrel bevitt kalciumot is, napi fél liter tejet, vagy annak megfelelő kalciumtartalmú (600 mg) tejterméket ajánlott fogyasztani. A kalcium felszívódását szintén elősegíti a tejben lévő tejcukor (laktóz), illetve a D vitamin. A joghurtokban található pro- és prebiotikumok támogatják az egészséges bélflóra fenntartását.

A bolti tej tényleg tele van tartósítószerekkel? Nem lehet jó minőségű tejet kapni a boltban? Mit jelent az, hogy „UHT”, „ESL” „homogénezett”?

A tejnek, mint minden más terméknek, ami a boltok polcaira kerül, nagyon szigorú élelmiszer biztonsági szabályoknak kell megfelelni. Továbbá a forgalmazó cégeknek is érdekében áll jó hírnevük megtartása.  Azért, hogy a tej zsírtartalma ne váljon ki a tárolás során, a tejet egy kis résen préselik át nagy nyomással, ezáltal a zsírt eloszlatják a tejben és az nem válik ki a tetejére néhány nap után. Ezt nevezzük homogenizálásnak. A boltok polcain található tejeket különböző módon pasztörizálják a hosszabb eltarthatóság érdekében, ezért nem szükséges a tartósítószerek hozzáadása. Két csoportjuk az UHT és az ESL tej. Az UHT (Ultra High Temperature ) tejet 135-142 Celsius fokra hevítik 2-3 másodpercre, majd lehűtik és csomagolják. Az ESL (Extended Shelf Life) tejet alacsonyabb, 100-134 fokra hevítik fel, majd egy membránon szűrik át a csomagolás előtt.

Ha „nem bírod” a tejet…

Magyarországon a lakosság 10-35%-a lehet laktózérzékeny, számukra fejlesztették ki a latózmentes tejeket, illetve a patikákban megtalálható laktáz tablettákat. Sokkal ritkább, a tejfehérjére való allergia, ahol szükséges a szigorú tejmentesség. Ezekben az esetekben érdemes a növényi tejeket alkalmazni. Alkalmanként a laktózmentes étrendet is színesíthetjük növényi tejekkel, és tejtermékekkel. Olyan terméket válasszunk, ami kalciummal dúsított.

Hogyan építsük bele a hétköznapok étrendjébe a tejet és a tejtermékeket?

Felnőtteknek alapvetően ajánlott a zsírszegény tejtermékek fogyasztása. Gyerekeknek adhatunk magasabb zsírtartalmú tejet (2,8%, 3,6%), illetve tejtermékeket. Fogyasszunk tízóraira natúr joghurtot, kefirt, melyekhez jól illenek a friss gyümölcsök, vagy korpás kekszek. Szendvicseinket gazdagítsuk egy-egy szelet sajttal, vagy egészítsük ki reggelinket egy pohár tejjel, tejeskávéval. Válasszunk minél gyakrabban zsírszegény, és sovány sajtokat, amik kevesebb, mint 25 gramm zsírt tartalmaznak. Ilyen sajtok például: Köményes sajt, Óvári, Tenkes, Pálpusztai, Krémfehér, Hóvirág, Túra sovány tömbsajt, illetve a „light” sajtok. Ritkábban fogyasszuk a félzsíros sajtokat, például Ementáli, Anikó, Edami, Parenyica, Trappista. Zabkásánkat, müzlinket is fogyaszthatjuk tejjel.