Marton Adrienn-nel, Pataky Péterrel és a hét gasztrobloggerrel mostantól még ízesebb az élet
Fotó: 123RF

Méhlegelő vagy fűnyírás?

A szép zöld gyep már a múlté, jönnek a vadvirágos rétek?
2021. június 3.

Nyugaton már egy ideje szándékosan vetnek közterületre gyom virágmagokat, és a buszmegállók tetejére is pozsgásokat telepítenek. Búcsúzzunk el eztán a klasszikus nyírt pázsittól, ahogyan a patinás cambridge-i egyetem is megtette? Ez a „visszavadítás” számunkra még meghökkentő, és a rendezetlenség látványához csupa negatív dolgot társítunk. Pedig számos – főleg hosszútávú – előnye van annak, ha kicsit „angolkertesre” vesszük a figurát.

A nagyvárosi forgatag a biológiai sokféleséget tekintve elég egyhangú: leginkább azok a növények élnek-virulnak, amelyek a legszívósabbak. Ám ha bizonyos őshonos fajok megfelelő körülményeket találnak, akkor ismét gyökeret verhetnek a számukra kialakított, kisebb gyepfoltokban. Ha ezek a zöldek megerősödnek és szaporodnak, akkor képesek visszább szorítani az allergén gazokat is. A magasra engedett növényzet megfogja az elillanó vizet, ami pedig az aszályt előzi meg. Az innen kikerülő, emberi szervezet számára egyébként már ismerős pollenek mennyisége pedig elenyésző.

A kullancsok pedig ott fordulnak elő, ahol melegvérűek járnak: ha el akarjuk kerülni a csípésüket, akkor a kutya szőrét kávézaccal dörzsöljük át, majd keféljük le, a saját ruházatunkra pedig erős szagú illóolajat (például levendulát) cseppentsünk. De egyszerűbb nem bemenni arra a területre, ami amúgy is a méhek háborítatlan táplálkozását szolgálná.

A hideg tavasz miatt még nem késtünk el azzal sem, hogy a saját kertünkbe vagy a lakókörnyezetünkbe telepítsünk nektárdús növényfajokat és rovarhoteleket. A panelház előkertjébe vagy a kerítés mentén telepített méhlegelőt elég évi kétszer megnyírni, azt is 8-10 cm magasságban, úgy, hogy pár elérhető virágot mindig hagyjunk meg. A lucerna- és herefélék, a napraforgó, a mézontófű, a hajdina, a kakukkfű, a citromfű, a koriander és a zsálya is oázist ad a kis zümmögő állatoknak. De a bokrok és fák is táplálékforrásul szolgálnak, így hosszabb távon érdemes gyümölcs-, hárs- vagy fűzfa csemetéket ültetni. Ha a rovarok megmaradását támogatjuk, akkor a zöldség– és gyümölcshozamot is segítjük, ugyanis a világ élelmiszertermelésének bő 70 százaléka rajtuk áll. Kínában már emberi erővel zajlik a beporzás ott, ahol a környezeti károk miatt pusztulásnak indult a rovarállomány.  

Perzsa

Forrás: Főkert.hu

Megosztom barátaimmal

Szerkesztőink kedvencei

Napi ajánlatunk

Top videók

Tojásos burgonya

Egyszerű, laktató fogás, ami mellé elég salátát, savanyúságot tálalnod.

Halas melegszendvics

A megszokott tonhalkonzerv helyett ezúttal tengeri halfiléből.

Olívás-fetás csirke

Villámgyors ebéd, ha nincs sok időd főzni.