James Mellon egy brit milliárdos, befektető és filantropista – aki bizonyos folyamatokat már valószínűleg előre láthatott, lévén hogy van mit a tejbe aprítania. Ám most pont a tej az, aminek a pénzember szerint nemsokára lealkonyul: nagy változás állhat be abban, ahogyan az állati termékeket eddig fogyasztottuk. Agrár-forradalmat emleget új könyvében, melynek a zengzetes Moo’s Law: An Investor’s Guide to the new Agrarian Revolution címet adta.

A koronavírus kitörésekor esett gondolkodóba – ekkor szembesült igazán az élelmiszeripar árnyoldalaival. Ma a nagyüzemi állattartás úgy zajlik, hogy az antibiotikumok 80 százalékát a tenyésztett jószágokba pumpálják, ami az emberek megbetegedésében is szerepet játszik később. Ha nem akarunk újabb világjárványt, akkor ezt a melléfogást ki kell iktatni, sőt: máris növényi-, illetve sejt-alapú mezőgazdasági megoldásokat sürgetne Mellon. Az eredmény a tisztább ennivaló lesz, mellyel nem mellesleg kevesebb környezeti károkozást és kegyetlenséget kell elszenvednie a bolygónknak. A farmok széndioxid-kibocsátása is csökkenne, így a globális felmelegedést okozó gázok mértéke is 18 százalékkal visszaeshetne.

A nation of animal lovers? Dream on

“Britain prides itself on being a nation of animal lovers,” says The Times. But while we lavish attention on our pets, we allow far too much cruelty to be inflicted on farm animals. ..https://t.co/oVignVEMuH pic.twitter.com/LZS4C0ydsD

— Moo’s Law Book (@JimMellonBooks) May 7, 2021

Mellon szerint maximum tíz éve lehet hátra a tejüzemeknek, ahol gyakorlatilag laborokban gyártják a fehérjét – addigra a növényi alternatívák is bőven elérhetőek lesznek. Aztán felkészül a húsipar – szintén a növényi termékek vennék át az állati áruk helyét – nem véletlen, hogy a milliárdos beszállt a sejtszintű mezőgazdaságba egy jelentős saját céggel, ahol a biotechnológia, a szövettechnika, a molekuláris biológia és a szintetikus biológia hódít meg új területeket. A sejttenyészetekre épülő tenger gyümölcsei márkák is feljövőben vannak, és Mellon szerint 2040-re már a teljes piacot ilyen gyárak fogják ellátni. Az üzletember a Netflix megrázó dokumentumfilmjére – Seaspiracy – szintén hivatkozik, mely a tengeri halászat visszásságaira hívja fel a figyelmet.

Ám sok kérdés még nyitva marad: a laborhús máris vegánnak számít, mert erőszakmentesen készül? Ha az állattenyésztés bedől, mi lesz a munkanélküliekkel? Ki engedheti majd meg magának a futurisztikus élelmet? Az etikai kérdésekről nem is beszélve, miszerint Istent játszva, szöveteket állítanak elő ezek az új üzemek. Mellon mindenkit megnyugtat, hogy 2035 körül a laborhús már tömegcikk lesz, a farmos termékek elavulttá válnak addigra. A változás pedig az álláskeresőket is kedvezően érintheti, hiszen az új területeken is lesz szükség szorgos kezekre. A fogyasztók pedig általában egészségesebbek lesznek, így a végén még mindenki jól jár.

Perzsa

Forrás: veganfta.com