A kertészkedők első kézből tapasztalják – amit a tudósok is megerősítenek – hogy a földdel való foglalkozás csökkenti a stresszt és a hangulatot is feldobja. Ha rendesen beleállunk, akkor az már fitnesznek számít: kalóriaégetést végzünk és a szívünk egészségén is dolgozunk. Egy nem túl megerőltető kerti tevékenykedés akár 330 kalóriát is kivehet belőlünk óránként: egy kis kéziásózás, vagy a bokrok metszése, esetleg a mulcs leterítése tartozik ebbe a kategóriába. Ellenben ha már földdel teli vödröket hurcolunk vagy nagyobb köveket mozgatunk meg, akkor akár 440 is lehet ez az érték.

Ha csak tíz percre szaladunk ki valamit az udvaron rendbe tenni, máris a legtöbb izmunkat megdolgoztattuk. A teljes test megérzi, ha hajlongunk, guggolunk, emelünk vagy cipekedünk, de azt is, ha épp magasra nyújtózunk vagy ásunk. Ráadásul el sem kell hagyni az otthunkat egy kis sportért, ha a házhoz tartozik a kiskert. Az immunrendszerünk is hálás a kertbe fektetett energiáért, és az eredmény nem csak rajtunk látszik, de a növényeken és a gyümölcsökön is. Folyamatos, változatos mozgásban vagyunk – mindez a jó levegőn és a napon történik. Ezzel nem ér fel egy edzőterem művi világa, főleg ha D-vitaminhiányos időszak van éppen.

Aerobic-gyakorlatnak is beválik egy gereblyézés, ahol a felsőtestünk gyors mozgást végez. A szívünk ilyenkor hevesebben dobog, és csak úgy égnek a kalóriák. Ami még jól jön, ha egy-egy virág elültetése/ápolása közben felállunk, és akár tíz másodpercig helyben futunk. Jógagyakorlatok beiktatása mellett a matraccal azért is felvértezhetjük magunkat az udvaron eltöltendő órákra, hogy ne érintkezünk annyit a piszokkal vagy a harmattal. Gyakran kényelmetlen pózba tekeredünk kertészkedés során, ami esetenként még fájdalommal is járhat. Guggolásnál érdemes az egyik lábat hátraküldeni és arra rátérdelve támaszkodni, ami nyújtós gyakorlatnak is megteszi. A térdelés pedig úgy tehető könnyebbé, hogy az egyik lábunkat oldalra tesszük ki, ami során a belső combizmai nyúlnak meg; természetesen egy idő után itt is érdemes lábat váltva ismételni a pózt.

Elkezdeni nem mindig könnyű, de hamar rá fogunk érezni az ízére – meg az illatára – aztán pedig napi rutinná válik a kinti szöszmötölés. Az idegrendszerünk is lenyugszik, illetve egy csoda látni azt, ahogyan egy pici magból egy pompás növény szökken szárba.

Perzsa

Forrás: naturalawakenings.com