Ha a spanyol vagy portugál riviérán töltjük a rendes évi nyaralásunkat, ne csak a legszebb strandokat jelöljük be magunknak a térképen, hanem keressünk rá a helyiek által kedvelt vendéglátóipari egységekre is. Az finomabbnál finomabb sonkákat kínáló tapasbárok mellett látogassunk el pékségekbe, borászatokba és kézműves olívaolajakat kínáló delikát üzletekbe is.

Tapas bár, a bor és a gasztronómia találkahelye

Spanyolországban járva esténként feltétlenül térjünk be egy tapas bárba, hiszen így tesznek a helyiek is. Vacsora előtt egy pohár bor, mellé pedig pár falat harapnivaló. Amúgy, ha akarnánk sem kerülhetnénk el, ezt a kötelező esti programot, hiszen egymást érik a tapas bárok. Sőt örülhetünk, ha szabad asztalt kapunk. Nagyon hangulatos tud lenni, mikor az utcára kitett asztalok mellett, az egész napos strandolásban megfáradt nyaralók és helyiek megvitatják az aznapi történéseket, egy pohár jófajta bor mellett.
Tapast, amúgy szinte bármiből lehet készíteni: klasszikus a bagett kenyér, szelet sonkával, olajbogyóval, sajttal, garnélával és különféle kencékkel.

Szárított tőkehal, a mindennapi betevő

Fotó: www.bacalhauchronicles.blogspot.com

Bátran kimerjük jelenteni, hogy egész Portugáliát körbelengi a szárított tőkehal átható illata. Aki tehát, megrögzött halgyűlölő vagy nazálisan érzékeny alkat, ne menjen Lisszabon közelébe se. A fővárosban, és úgy általában mindenhol, a kapualjakban, a boltok kirakatában szépséges fürtökben lóg a szárított tőkehal. Ennek persze történelmi hagyományai vannak, hiszen a hosszú tengeri útra biztos fehérjeforrás kellett. Manapság pedig hétvégente, megélednek ezek az aszalódott halacskák, bacalhau (bákálau), és a férfi(!) emberek az utcasarkokon spontán felállított mobil grilleken csodálatos ebédet varázsolnak belőlük az egész családnak. Több száz portugál recept létezik a tőkehal kulináris hasznosítására, amit egy egészségtudatos, és gasztronómiai kíváncsiságától vezérelt turista ki nem hagyna.

Édes élet Lisszabonban

Pontosabban Lisszabon kikötői elővárosában Belémben. Naponta ezrek zarándokolnak ide, hogy megkóstolhassák az ország-, és világszerte híres portugál pudingos kosárkát, a pasteis de belém-et. Bár van még nevezetes látnivaló elég a környéken (Vasco de Gama emlékmű, Szent Jeromos Kolostor, Modern Művészetek Múzeuma), de úgy biztosan senki nem hagyja el a kikötői negyedet, hogy meg ne ízlelte volna ezt a portugál süteményt, amit 1837 óta készítenek a helyi cukrászdában. Ne riadjunk vissza az üzletben tolongó tömegtől: a kiszolgálás nagyon pörgős és biztosan jut mindenkinek a finomságból, hiszen naponta több ezer darabot készítenek belőle.