Három fő étkezést tartanak számon Dániában: a reggelit és a vacsorát általában otthon fogyasztják, míg az ebédet praktikus okok miatt máshol eszik meg, sokszor visznek magukkal otthonról, előre csomagolva.

Reggeli:

A felnőttek reggelente általában kávét vagy teát isznak, és rozs- vagy fehér kenyeret esznek lekvárral vagy sajttal. A gyerekek reggelije tejből, tejtermékekből és reggelizőpehelyből, zabpehelyből vagy müzliből áll.

A ymerdrys egy tipikus dán reggeli étel: rozskenyér morzsából és barna cukorból készül. Az Øllebrød, ami rozskenyérből, cukorból és alkoholmentes sörből áll,  a középkor óta létezik, ma viszont már alig találkozhatunk vele.

A 19. század második felében különleges reggeli kenyerek alakultak ki, kicsi kerek vagy félhold alakú zsemlék, melyeket Dániában kenyértésztából készítenek.  Ezeket a péksüteményeket csak reggelire eszik, és a hét minden napján kaphatóak, frissen sütve az ország bármely pontján.

Vasárnaponként sok dán eszik frissen sült reggeli zsemléket, sajttal vagy lekvárral, vajjal, sodóval, fahéjjal és cukorral töltött leveles tésztákat. Frissen facsart gyümölcslevet és gyomorkeserűt isznak hozzá.

Különleges alkalmakon pl. születésnap sokszor hívnak magukhoz vendégeket villásreggelire.

Ebéd:

Míg a reggelit és a vacsorát otthon, az ebédet legtöbbször valahol máshol fogyasztják. Legtöbbször hideg ebédet esznek, pl. vajas rozskenyér valamilyen szalámival vagy kolbásszal, főtt tojással vagy májpástétommal.

Már a vikingek történeteiben is megjelent a ma ismert dán rozskenyér, rozskovászból és teljes kiőrléső rozsból.

A középkori Dániában a farmerek általában zsírral és sós hallal ették a rozskenyeret, hozzá pedig snapszot ittak.

A 16. században sokszor kenyeret használtak tányér helyett is, mert nem volt elég tányérjuk. Ez a tradíció most is sokszor megjelenik az étkezésekkor.

Több ebédidőben látogatott étteremben találkozunk azzal a szokással, hogy egy listából ki lehet jelölni, hogy mit szeretnének a szendvicsbe a vendégek. Korábban volt olyan étterem, ahol 187 féle szendvicset lehetett rendelni.

Leggyakoribb szendvicsek:

• Hideg hal, általában kétféle hering.
• Sült hal, csemege uborkával és majonézzel.
• Hideg húsok: sült marha, füstölt kolbász, csirkesaláta, hagymával, krumplival, tojással és paradicsommal.
• Meleg húsok: pástétomok, friss sült kolbászok.
• Az édességek az idénytől függnek: almás süti télen, rebarbarakrém tavasszal, sűrű eperlével nyáron.

Vacsora:

A 20. század közepéig két fogást szolgáltak fel vacsorára. Az első fogás általában leves, a második valamilyen húsos vagy halas étel, mindig burgonyával és szósszal. Erős az amerikai hatás: salátabüfék, héjában sült burgonya, grillezés, félkész csirkeételek. A 80-as  években erősödött az olasz konyha befolyása: megjelent a pizza, a tészta és a fokozott paradicsom felhasználás. A 90-es évek kedvencei az ázsiai konyhák, bár igazán soha nem terjedtek el.  

A húsfogyasztás nagymértékben emelkedett, leginkább sertést fogyasztanak. Leginkább darált vagy egyben sült húst esznek szószókkal és burgonyával.

Vasárnaponként pudingot ettek az első fogás helyett. A 60-as években a nők elkezdtek dolgozni, és ezzel egy időben az esti étkezés hétköznaponként egy fogásra korlátozódott. Ettől az időszaktól kezdve nagyon sokat változott a dán konyha a jólétnek, a hűtőszekrény és a mélyhűtő megjelenésének, az elektromos áram megjelenésének a konyhában és az élelmiszeripar fejlődésének köszönhetően.

A dánok legtöbbször otthon vacsoráznak, és nagyon igyekeznek egy meleg vacsorára összegyűjteni az egész családot.

Forrás: denmark.dk