Honnan kerül az asztalunkra, onnan pedig a testünkbe az élelem? Néha jobb nem ismerni a boltokba kerülő táplálék eredetét, mert elborzadnánk, ha tudnánk, milyen adalékokkal, milyen körülmények között “érlelik” a paradicsomot és a többi zöldséget. Nyugodtan kijelenthető, hogy a 21. század emberének a táplálékát már nem termelik, hanem gyártják. Nem szerves körülmények között növekszik, hanem ipari, vegyipari, néha géntechnológiai folyamatok során állítják elő.

Hol van már az az idő, mikor saját kertben, saját munkával termelte meg az ember a betevőt, és ennek megfelelően becsülte meg kenyerét. Vagy legalább a rokon, a szomszéd, a koma munkája által megtermelt zöldség, gyümölcs került az asztalra. A piacon persze még fellelhető a kistermelők, vidéki gazdák által, hagyományos módszerekkel megtermelt élelem, ott legalább az arcát látjuk a termelőnek, tudhatjuk, ki verejtékezett míg kapált, vetett, locsolt, szüretelt, de ott is előfordulnak “álgazdák”, akik őstermelőnek álcázva árulnak kétes eredetű hagymát, krumplit, amit lehet, hogy Kínában termeltek sok-sok vegyszer felhasználásával.

Mit lehet tenni?

Hogyan lehet újraépíteni a termelők és kereskedők iránti bizalmat? Egyáltalán: van-e lehetőség egészséges élelmet beszerezni elfogadható áron, hiszen a bio elérhető, de többnyire kétségbeejtően drága.

A fenti kérdésekre próbált megoldást adni egy tucatnyi szegedi civil, akik létrehozták a Zöldségkosár.hu nevű start up vállalkozást. A kezdeményezés lényege, hogy megbízható vidéki őstermelők, biogazdák terményeit juttatják el megrendelőikhez üzlethelyiség és raktár igénybevétele nélkül. A gazdák pontosan a megrendelt mennyiséget szedik le és adják át a Zöldségkosár.hu-nak, az pedig még aznap a megrendelők asztalára kerülhet, így nem keletkezik veszteség – ha ugyanezt az árut a piacon kínálnák, akkor annak egy része a szemétbe kerülne, ha nem sikerülne eladni, ráadásul a piacozás elvonja a gazdát attól, amihez ő igazán ért: a termeléstől.

A kosarakat az interneten keresztül lehet megrendelni a www.zoldsegkosar.hu oldalon, a kosarak mellé rendelhetők kézműves lekvárok, szörpök vagy egyéb kosáron kívüli termékek. A megrendelt árut házhoz szállítja a Zöldségkosár.hu futárja némi kiszállítási díj ellenében, de az igazán öko megoldás a kosarat közösségi átadópontokhoz rendelni – civil szervezetek irodái, iskolák vagy magánházak is szolgálnak átadópontként. A szolgáltatást egyelőre Budapesten, Szegeden, Kecskeméten és Makón lehet elérni, de a jövőben más városok is bekapcsolódhatnak a hálózatba, hiszen a vállalkozás folyamatosan bővül.

Válaszok első kézből

– Úgy tudjuk, két éve működik a Zöldségkosár.hu. Kik veszik igénybe a szolgáltatásukat?

– Megrendelőink főleg kisgyermekes anyukák, tapasztalataim szerint őket foglalkoztatja leginkább a család egészsége. Felméréseink szerint a vevőink elsődleges motivációja az egészséges táplálkozás, másodsorban a környezettudatosság. Ezt követi a kedvező ár.

– Csak biotermékeket forgalmaznak?

– Ha lehet, csak biotermékeket teszünk a kosárba, de olyan gazdákkal is együttműködünk, akiknek a gazdasága nem szerezte meg ugyan a bio minősítést, de gyakorlatilag bio módon termelnek. A termékek egy része pedig nem bio, de vidéki őstermelők terméke, akik kíméletesebben bánnak a földdel, mint a nagygazdaságok. A termékeink mindegyikéről tudható, hogy ki, hol, milyen módszerekkel termelte, így a megrendelő kiválaszthatja a neki megfelelő minőségű terméket.

– Mennyire elégedettek a vevőik? Mi van, ha a szállításkor összetörik a körte vagy az eper?

– Elég sok visszajelzést kapunk a vevőinktől, próbálunk aktív kommunikációt folytatni velük, azt is visszajelzik, ha ízlett nekik a heti ellátmány, leírják, miket főztek a termékeinkből, recepteket osztanak meg egymással, és azt is bátran visszajelzik, ha valami nem volt megfelelő. Ha ilyen előfordul, akkor természetesen kárpótolni szoktuk őket a következő heti kosárátadáskor. Ebből nem szokott gond lenni, nagyon fontos számunkra, hogy garantálni tudjuk a minőséget.

– Hogyan választják ki azokat a gazdákat, akikkel kooperálnak?

– Csak akkor működünk együtt egy-egy gazdával, ha alaposan megismertük a termelési módszereit, a földhöz való viszonyát, és később is folyamatosan figyelemmel kísérjük a munkáját. Évente néhányszor gazdaság látogatásokat is szervezünk. Valamint a kölcsönösség jegyében tapasztalatcserére alkalmat adó gazdatalálkozókat szervezünk évente egyszer.

– Mik a legközelebbi céljaik?

– Célunk az, hogy a közösségi átadópontjaink számát gyarapítsuk, hogy minél több tudatos vásárlóhoz juttassunk el egészséges élelmiszereket hétről hétre. (x)