A kelbimbó egyik legszimpatikusabb tulajdonsága, hogy bővíti a téli, meglehetősen szegényes zöldségválasztékot. Színével, formájával, ízével kellemes változatosságot hoz az ilyenkor már unalmas gyökérzöldségek közé. Kevésbé szimpatikus, hogy sokan nem szeretik, amit leginkább annak tulajdonítok, hogy első-második találkozásuk a kelbimbóval nem volt túl szívélyes. Az olykor keserű, néha szétfőzött, elszürkült kelbimbó valóban nem az az étel, amivel az ember boldogan köt barátságot. De nem is kell ennek így lennie, a kelbimbót ugyanis el lehet úgy készíteni, hogy finom legyen. Ideje hát, hogy leszámoljunk a régi emlékekkel, mert a kelbimbó klassz zöldség.

Kertből vagy piacról

Betakarítása télen, az első fagyok után kezdődhet. De talán nem is helyes betakarításról beszélni, mert a termést nem muszáj egyszerre leszedni, akinek kertjében megterem ez a növény, szedheti folyamatosan is a magas, oszlopszerű szárról a bimbókat azok nagyságától függően. Érdekesség, hogy a fagyok után a kelbimbó íze némileg változik, édeskésebb lesz, visszaszorul a jellegzetes káposztaíz. Ilyenkor a legfinomabb. Vásárláskor arra kell figyelnünk, hogy a bimbók ne legyenek sárgák, a levelek feszesen boruljanak egymásra, és ne árasszon a növény kellemetlen szagot. A friss kelbimbó ugyanis világoszöld, kemény és teljesen szagtalan. Főzési, párolási ideje – ha szép, egyforma nagyságú darabokat vásároltunk – 6-8 perc. A gyorsabb puhulást elősegíthetjük azzal, ha fehér szárrészébe éles késsel X alakú bemetszést ejtünk. 

Tele meglepetéssel

Megkedvelését és fogyasztását elsősorban azért javasoljuk, mert magas szárazanyag-tartalmánál fogva kiváló béltisztító, a benne található C-vitamin mennyisége vetekszik a paprikáéval. Gazdag ezen kívül folsavban, A-, B-, E- és K-vitaminbanban, tartalmaz mangánt, káliumot, rezet, vasat, kálciumot. Érdemes tehát kipróbálni és erre számtalan lehetőség kínálkozik. Kiváló köret készíthető belőle, remek alapanyaga mindenféle rakott ételnek, nem megvetendő levesként és főzelékként sem, egy jó kis szezámolajos, szójaszószos, mézes, szezámmagos kelbimbó salátáért pedig a világ végére is szívesen elmennénk. Tényleg, a lepényt mondtuk már?