Nincs új a nap alatt a fogyókúrabizniszben sem. Ahogy idén vagy tavaly, úgy 40-50 évvel ezelőtt is emberek milliói törekedett bomba alakra – főleg a tavaszi-nyári időszakban. Persze minden korszaknak megvolt a maga csodadiétája, amire minden fogyni vágyó esküdött. Mutatjuk, mivel próbálták lefaragni felesleges kilóikat az előző generációk.

1960

A káposztaleves diéta ekkorra már évtizedek óta ismert volt, de igazán az 1950-60-as években robbant be a köztudatba. A napi 3-4 alkalommal fogyasztott káposztalevestől valóban lehetett fogyni, de csak ha nem izgatta túlságosan a fogyókúrázót a vele járó szédelgés és levertség. Illetve a leszenvedett kilók nagy része csupán víz volt, ennyit a hatékonyságról.

1962

Helen Gurley Brown könyvében egy olyan diétát javasolt, amely kizárólag bor- és tojásfogyasztásból állt. Minden étkezés tetszőleges módon elkészített tojásból és egy pohár borból állt, kivéve a vacsorát, amikor is tojás helyett egy szelet steak volt a bor kísérője. A szerző szerint – aki egyébként később a Cosmopolitan szerkesztője lett – ettől a diétától mindenki szexinek és élettel telinek érezhette magát. (Autót azonban biztos nem vezethetett…)

1964

Ebben az évben jelentek meg az üdítőitalokban a mesterséges édesítőszerek. Az első kísérlet nem volt azért zökkenőmentes, pár évvel később több mint 7 millió üveg ciklamáttal édesített üdítőt kellett visszahívni a polcokról, mert állatkísérletek során több esetben diagnosztizáltak húgyhólyagrákot.

1969-1973

Az évek során többször került előtérbe a grépfrút diéta, ám igazán felkapottá először az 1970-es évek elején vált. Ha valakinek sikerült is fogynia a kizárólagos grépfrút fogyasztástól, az valószínűleg a gyümölcs magas rosttartalma, valamint az alacsony kalóriabevitel miatt fordulhatott csak elő.

1977

Elvis Presley állítólag nagy rajongója volt az úgynevezett Csipkerózsika-diétának. Az így diétázókat órákra leszedálták nap mint nap, mondván: „alvás közben nem eszünk”. Alvászavarokkal és a nyugtatók mellékhatásaival kellett számolni, igazi eredménye természetesen nem volt a „diétának”.

1985

Elkezdődött a paleo diéták máig tartó sikerszériája. S. Boyd Eaton és Melvin Konner ekkor jelentette meg tanulmányát a sovány húsokból, magvakból, bizonyos gyümölcsökből és zöldségekből álló diétáról, amelyben tilos tejterméket, gabonát és feldolgozott élelmiszereket fogyasztani.

1992

Kikerült a polcokra Dr. Atkins könyve a róla elnevezett alacsony szénhidrát és magas fehérjetartalmú diéta alapjainak bemutatásával, amellyel azóta is sokan próbálkoznak.

1996

A késő kilencvenes évek egyik legsikeresebb diétás könyve több mint hétmillió eladott példánnyal Peter D’Adamo vércsoportdiétás könyve volt. A vércsoportunknak nincs sok köze a fogyási hajlamunkhoz, a legtöbb tudós szerint semmi tudományos alapja sincs a diétának.

2011

Egy napon 2011-ben amerikaiak ezrei ébredtek azzal a gondolattal, hogy kókuszolajat kell mindenbe önteni, és ezzel el is indult világhódító útjára a máig népszerű szuperélelmiszer trend. És bár vannak előnyei, mostanra azért látható, hogy a kókuszolaj egyáltalán nem csodaszer, sőt kevésbé hasznos hatásokkal is rendelkezik.

2015

A gluténmentes táplálkozás sok ember számára nem divatkérdés, hanem kötelező életmód. Sokan viszont nem érzékenység, hanem a diéta állítólagos pozitív hatásai miatt kezdtek el gluténmentesen táplálkozni. Máig nincs olyan kutatás, amely bizonyítaná, hogy a gluténmentes táplálkozás fogyáshoz vezet.

2018

A 2018-as év vagy az állandó hús- és tejtermékfogyasztásról, vagy a vegán étkezés hatalmas előnyeiről szólt annak függvényében, hogy éppen mit olvastunk. A máig töretlen népszerűségnek örvendő ketogén diéta tulajdonképpen nem más, mint az Atkins-diéta egy variánsa kevés vagy semennyi szénhidrát elfogyasztásával.

Forrás: Harper’s BAZAAR