Az engem személyesen ismerők évtizedek óta tudják: igazán nem sok időt kell eltölteni a környezetemben ahhoz, hogy a Csehországba utazás előnyeivel traktáljam őket. Érveim jellemzően két fontos szempontra épülnek: Csehország gyönyörű, és a cseh sörözők hangulata egyedülálló.

A látnivalók felsorolásába bele sem kezdek,  akit érdekel, azt javaslom, nézzen körül a neten, kezdetnek a Prága, Karlovy Var, Český Krumlov, Brno, Jičín, Mikulov keresőszavak mentén, ha eddig nem tette volna meg.

A sok, tényleg csodálatos látnivaló felkeresése után (és közben), jól esik egy hangulatos, mogorva pincérekkel és abrosztalan, hosszú asztalokkal felszerelt sörözőben feldolgozni az addigi élményeket. A mogorvaság okára még nem jöttem rá, de már többször elméláztam azon, hogy arrafelé a pincérvizsgán visszazavarják a delikvenst a rajtvonalhoz, ha túlságosan kedves arccal közelít a vendégek felé. És külön tantárgy lehet, hogyan kell rádörrennie a népre, ha az egyébként közel sem intarziás asztalokon a söralátét használatát mellőzné. Mindezek ellenére boldogan repes a szívünk, amikor a megrendelt korsók nagyot koppannak az asztalon.

Ha megéheznénk, minden sörözőben kaphatunk valami harapnivalót, ami egyrészt gasztroélményként szolgál, másrészt elodázza a kiváló, de meglehetősen erős sörök bódító hatását. A nálunk szokásos chips, ropi, földimogyorón túlmutató kínálatban szerepel néhány állandó fogás:

Utopenec

A bizarr elnevezésű (utopenec = vízbe fúlt) étel jelen sorok írójának egyik személyes kedvence, de változz már ki megrökönyödést az asztaltársaság néhány tagjából. Ecetes, hagymás lében, pepperonival vagy cseresznyepaprikával érlelt špekáček kolbászokról van szó, melyet a hazai képzelet valahol a krinolin-debreceni-lecsókolbász háromszögben helyezhet el, ha legközelebb akar jutni a valósághoz. Ha ilyet rendelünk, általában a pulton álló nagy, ötliteres befőttesüvegből pecázzák ki az adagot, melyhez rozsos kenyeret adnak körítésül. (Szintem minden hideg fogáshoz azt adnak.)

Nakladny hermelín

Ehhez a fogáshoz nem az egykor bundájáért vadászott menyétféle szolgál alapanyagul, hanem egy camembert jellegű sajt, mely a külsejét borító fehér nemespenész bevonat miatt kapta ezt az elnevezést. A sajtot hagymával és fűszerekkel pácolják olajban az utopenechez hasonló üvegekben, és a szintén a pultról mérik.

Pivny syr

Azaz sörsajt, ami egy puha, meglehetősen karakteres illatú, vöröspenészes sajtféle. Amikor a rendelt sörsajtot villával összetörjük, hozzákeverve a mellé tálalt hagymát, szardellát, mustárt és borsot, a tökéletes végeredmény érdekében a korsónkból sem szabad sajnálni néhány kortynyi sört. Az így kapott krémet aztán kenyérszeletekre kenve fogyasztják. (Első randevún azért megfontolandó választás.)