Előfordulhat, hogy a hízás hátterében betegség vagy hormonális rendellenesség áll. Ilyen ok lehet a hypothyreosis, vagyis a pajzsmirigy alulműködése. Fontos azonban megjegyezni, hogy az elhízáshoz mindösszesen csak 10-15 százalékban járulnak hozzá másodlagos okok (genetika, hormonális eredetű problémák, gyógyszermellékhatás, pszichés és étkezési zavarok, az agy bizonyos ritka betegségei). Dr. Bajnok Éva, szakorvos kifejti a hypothyreosis és a túlsúly kapcsolatát, valamint tanácsot ad azoknak, akik pajzsmirigy alulműködés mellett szeretnének megszabadulni felesleges kilóiktól.

Mi is a pajzsmirigy alulműködés?

A pajzsmirigy által termelt hormonok szabályozzák többek közt az anyagcsere-folyamatokat, energiaforgalmat, oxigénfelhasználást, valamint hőszabályozást. Hatással vannak a felépítő és lebontó folyamatokra, az inzulin elválasztására, a tápanyagok felszívódására és hasznosulására, az izom és idegrendszer működésére. Ha túl kevés pajzsmirigyhormon termelődik a szervezetben, azt pajzsmirigy alulműködésnek, vagyis hypothyreosisnak nevezzük. A pajzsmirigy ezen rendellenes működése leggyakrabban nőket, bizonyos autoimmun betegségekkel élőket és egyes életszakaszokban (pubertás, terhesség, menopausa) lévőket érinthet.

Hogyan okoz elhízást a pajzsmirigy alulműködés?

A pajzsmirigyhormonok elsősorban az anyagcserét, tehát a testünkben zajló felépítő és lebontó, energiaátalakító folyamatokat befolyásolják. Ezért számos ponton érinthetik a testsúly és testösszetétel problematikáját. Pajzsmirigy alulműködésben csökken az alapanyagcsere, az oxigén- és energiafelhasználás (kevesebb energiára van szüksége a szervezetnek), a hőtermelő képesség (ezért fázunk) és az úgynevezett spontán motoros aktivitás (van-e kedvünk mozogni). Hatással van a folyadék- és sóháztartásra (a folyadék-visszatartás is növeli a testsúlyt, teltebbnek érezzük magunkat), az izom-ízület működőképességére (fájhat, feszülhet, gyenge lehet). Ha lassul a pulzus, esetleg vérszegénység, felszívódási zavar tarkítja a képet, teljesítményünk tovább romlik. Mivel a hangulatot is negatívan befolyásolja, nem igazán motivált az illető diétázni vagy sportolni. Fáradt és inkább aludna.

A szerteágazó tünetek közül leggyakrabban a fizikai és szellemi aktivitás csökkenése, fáradékonyság, valamint a testsúlynövekedés vezeti a legtöbb embert orvoshoz. Az anyagcsere-folyamatok felborulása, a fáradékonyság miatti mozgásszegény életmód mellett könnyedén felszaladnak az extra kilók.

„Kutatások szerint a pajzsmirigy alulműködésben szenvedő betegek nagyjából felénél észlelhető csökkent étvágy melletti testsúlynövekedés, ennek átlagos mértéke nagyjából 3 kg. Egyéni eltérések lehetnek, lényeges azonban megjegyezni, hogy jelentős, 10 százalékos testsúlynövekedést nem lehet csupán a pajzsmirigy rovására írni” – mondta el dr. Bajnok Éva, az Alakorvoslás Program belgyógyász, endokrinológus, diabetológus, obezitológus szakorvosa.

Dr. Bajnok Éva

Fogyás pajzsmirigy alulműködés mellett

A pajzsmirigy alulműködést ki kell vizsgáltatni endokrinológus szakorvos irányításával. Szükséges a hormonpótlás mennyiségének beállítása, illetve rendszeres kontrollja. Mellette az életmódbeli változások is hatékonyan támogatják az állapot kezelését, javulását.

„A pajzsmirigy alulműködés hormonpótlással rendkívül jól kezelhető. Az esetek egy részében a pajzsmirigy működése végül helyreáll, nem feltétlen kell élethossziglan hormont szedni. Máskor a beállítás néha több időt vesz igénybe (aktívan zajló gyulladás, felszívódási zavar, helytelen gyógyszerszedés, eltérő egyéni érzékenység, laborhiba), a legtöbb esetben azonban néhány hónap alatt a tünetek típusos sorrendben javulnak. A sikeres pótlást követően nagyjából fél év elteltével érdemes megvizsgálni a megmaradt tüneteket. Ami megmaradt, az már nem írható a pajzsmirigy betegség számlájára. A túlsúly tehát egy jól beállított pajzsmirigyszintet követően már többnyire nem a pajzsmirigybetegség, hanem az életmód, esetleg más fel nem derített ok miatt van” – mondta el dr. Bajnok Éva, az Alakorvoslás program szakorvosa.

Étkezés naponta háromszor

Rengeteg diéta hirdeti a „többször keveset” elvet, vagyis a napi ötszöri étkezés fontosságát. Ám nem árt tudni, hogy emellett az étkezési szokás mellett jó eséllyel viszünk be többletkalóriát, így a szervezet nem tud megfelelően energiát és zsírt felhasználni. Érdemesebb az étkezések között fokozatosan hosszabb szüneteket tartani, és a táplálkozást a szervezet inzulinérzékenységéhez is igazítani. Ez reggel alacsony, dél körül magasabb, estére pedig ismételten kevésbé hatékony. Annál is inkább, mivel a még nem jól beállított pajzsmirigybetegség esetén az inzulin termelése, kiválasztása és a cukortermelés képessége csökkent. Ha mindenképpen nassolni való kedvünk van, akkor azt célszerű előre kiszámított, kis kalória- és szénhidráttartalmú snackekkel, például fehérjeszelettel kielégíteni.

Kép forrása: Alakorvoslás Program

Kevés szénhidrát – sok fehérje

Bizonyos csodadiéták egyes tápanyagok elhagyásán alapulnak. Az emberi szervezetnek azonban minden tápanyagra szüksége van a megfelelő működéshez. A reggeli és a vacsora legyen mindig fehérjében gazdag, alacsony szénhidráttatalmú fogás, ami állhat például túróból, tojásból vagy egy természetes shake-ből. Ez azért fontos, mert ébredés után az inzulinérzékenység alacsonyabb, így a szénhidrátban gazdag reggeli elhúzódó inzulinkibocsájtást eredményez, ami pedig gátolja a szervezet zsírégetését. A fehérje hamarabb laktat, emésztése során több hő szabadul fel, ami kalóriaveszteség (nem alakul zsírszövetté), ezen felül meggátolja az izomvesztést is, amely a pajzsmirigy alulműködés időszakában nagy valószínűséggel be is következett. Mivel az inzulin érzékenysége délben emelkedik, ezért az ebéd legyen a legtartalmasabb étkezés, jó minőségű és alacsony glikémiás indexű szénhidrátokkal.

Egyetek rendes kajákat!

A feldolgozott élelmiszerek az egészséges szervezetre is rossz hatással vannak, így pajzsmirigy-betegség esetén sem ajánlottak. A magas sótartalom kedvezőtlenül hat a vízháztartásra, vízvisszatartást, ezzel pedig súlytöbbletet okoz, ami terheli az ízületeket. A műételek gyakran szóját is tartalmaznak, mely alapanyag szintén felboríthatja a pajzsmirigy működését. Az egyéb adalékanyagok a pajzsmirigybetegség során meggyengült immunrendszerünket is befolyásolhatják, gyakrabban lép fel allergia. Elengedhetetlen tehát a rendes ételek fogyasztása. Friss alapanyagokból, lehetőleg házilag készített fogások kerüljenek inkább az asztalra. A pajzsmirigy alulműködésre jellemző székrekedés esetén megfelelő rost (35g) és folyadékbevitel (2-3 liter) ajánlott. Magasabb koleszterinszint esetén az ételek zsírtartalmát is figyelembe kell venni.

A jód felvételét gátló alapanyagok gyakori fogyasztásának kerülése

Néhány zöldség- és dióféle nyersen fogyasztva gátolja a szervezet jódfelvevő képességét, az elegendő jód viszont nélkülözhetetlen a pajzsmirigy megfelelő működéséhez. Így érdemes elkerülni például a fejes- és kelkáposzta, répa, repce, dió nagy mennyiségű és nyersen történő fogyasztását. Helyette készüljenek inkább magas jódtartalmú ételek, például tengeri halak, tojás, tejtermékek, algafélék. Válasszunk bizonyos sókat, illetve ásványvizeket (aktuálisan zajló gyulladás alatt azonban ebben is mértékletesség tanácsolt).

Fontos a testmozgás is

„Eleinte kímélő, fokozatosságra törekvő, jóleső mozgásformát válasszunk: séta, kirándulás, lassú kerékpározás. Azután mind időtartamban, mind intenzitásban és gyakoriságban növelhető a mennyiség. A pajzsmirigybetegség nem felmentés a mozgás alól” – tanácsolja dr. Bajnok Éva.