
A tavasz ropogós sztárjai
A medvehagyma – legalábbis a legenda szerint – tényleg a medvékről kapta a nevét, akik előszeretettel fogyasztják téli álmukból felébredve. Itthon szép lassan, de egyre népesebb rajongótábora lett és bár mediterrán növényként tartjuk számon (leginkább mert Pécs környékén terem belőle a legtöbb, Orfűn pedig fesztivál is rendeznek a növénynek), valójában egész Európában elterjedt, annyira, hogy az angolok például teljesen hazai fűszerként gondolnak rá. Alakja semennyire sem hagyma alakú, hanem egy zöld levél, igen erős fokhagyma szaggal megspékelve. Ez utóbbi tény nem csak a konyhai felhasználása miatt fontos, hanem azért is mert pont olyan, és olyan tartós, szájszagot eredményez a fogyasztása mint a fokhagymáé. Cserébe a felhasználhatósága is ugyanolyan sokoldalú. Fűszerezhetünk vele salátát, tehetjük szendvicsbe, de készülhet belőle, leves, főzelék vagy pesto is. A tartósítását illetően megoszlanak a vélemények, ami biztos, hogy az oroszok sóban teszik el és hogy a fagyasztása megér egy próbát. Mivel szabadon gyűjthető, fontos információ, hogy a medvehagyma levele nagyon hasonlít a gyöngyvirágéra, ami halálosan mérgező, a megkülönböztetésük azonban nem túl bonyolult. Egyrészt ott a szag, másrészt a termőidejük között nagyon kicsi az átfedési idő.
Metélőhagyma
A metélőhagyma avagy snidling elengedhetetlen tartozéka egy jó körözöttnek, de egy vajas kenyeret is feldob. Ha lakásban neveljük, akkor leginkább dundi fűszálakra emlékeztet, kertbe kiültetve azonban a fűszálak szépen megvastagodva törnek az ég felé, hogy aztán lilás színű virágokat növesszenek. Illata és íze egyértelműen hagymát idéz, de cuki kinézetének megfelelően jóval visszafogottabb formában. Bár a növény használata a tavaszhoz és a nyárhoz kötődik, lakásban egész évben nevelhető, sőt fagyasztható és szárítható is (a főzést viszont nem bírja!). És érdemes is egész évben fogyasztani, mivel igen magas a C-vitamin tartalma, emellett javítja a vérkeringést, vértisztító és baktériumölő hatással is bír.
Újhagyma
Az újhagyma ugyan küllemre hasonlít a póréhagymára, de azon kívül, hogy mindkettő hagyma, nincs közük egymáshoz, az újhagyma ugyanis a vöröshagyma növendék-példánya. Ennek megfelelően enyhébb az íze és az állaga, így nyersen is nagyszerűen fogyasztható, beleértve a szárát is. Főzni annyira nem szokás, mert veszít a beltartalmi értékéből, de ha ez nem zavar minket, akkor érdemes egészben párolni vagy grillezni, és már kész is a szuper tavaszi köret.