Sokan az alacsony glikémiás indexe miatt szeretik a zabpehelylisztet. De vigyázzunk: a zab ugyanis önmagában gluténmentes gabona, ám nagyon gyakran szennyeződik búzával, így mégiscsak tartalmaz annyi glutént, amelyre a gluténérzékeny szervezet már reagálhat. Számukra tehát ez a liszt nem ajánlott.

1. Kukoricakeményítővel

A legkézenfekvőbb választás: selymes és krémes lesz tőle a főzelék. Fontos, hogy csak olyat válasszunk, amely garantáltan gluténmentes, azaz nem szennyeződött búzaliszttel. Hő hatására csomósodik, ezért mindig hideg folyadékkal keverjük el először, kb. négyszeres mennyiségűvel. Ezután adjunk hozzá 1-2 merőkanállal a forró főzelékből – erre a hőkiegyenlítés miatt van szükség – aztán öntsük az egészet az edénybe, és kevergetve főzzük össze 1-2 perc alatt. Már ne forraljuk, ugyanis akkor szétesik, és nem fog sűríteni.

2. Burgonyával

Kismamáknak nem kell bemutatni ezt a módszert: a választott zöldséghez adnak 1-2 szem burgonyát, és az, a saját keményítőtartalmánál fogva szépen besűríti az ételt. Egy kicsit azért szemcsés marad, ezért praktikusabb választás lehet a burgonyapehely – 1-2 evőkanál általában elég az ételekbe. Persze egyéni ízlés dolga, de nem minden zöldséghez passzol a burgonya íze – zöldborsóhoz, cukkinihez válasszunk inkább mást.

3. Tápiókakeményítővel

Nagyszerű választás akkor, ha a gluténérzékenység tejérzékenységgel is párosul, ugyanis tej hozzáadása nélkül is kicsit krémessé, fehérebbé, selymesebbé teszi az ételeket. Ugyanakkor kicsit zselés állagot is kölcsönöz neki, ezért például gyümölcsfőzelékeknél, mártásoknál nagyon jól használható, ahogyan gyümölcspiték töltelékébe is ezt érdemes tenni.

4. Rizsliszttel

Az egyik legolcsóbb, legegyszerűbb, univerzális megoldás. Rántás készítéséhez is jó, ugyanis szépen meg lehet pirítani olajon anélkül, hogy összecsomósodna – a keményítőkkel ellentétben. Sűrítéskor 1:1 arányban kiváltja a búzalisztet, és hatásában, megjelenésében is inkább arra hasonlít, tehát nem krémesít annyira, mint a keményítők.

5. A főzelékben főtt zöldségek egy részével

Nem feltétlenül kezd plusz liszttel sűríteni a főzeléket. A hüvelyeseket – például a sárgaborsót vagy a vörös lencsét – egyenesen vétek bármiféle liszttel vagy keményítővel sűríteni, hiszen ezeknek így is magas a keményítőtartalmuk, és éppen elég lisztes, krémes állagúra főnek önmagukban. Hát még akkor, ha egy kis növényi tejjel – például zsíros kókusztejjel főzzük össze! De egy cukkini-, brokkoli, vagy közönséges burgonyafőzelék is elviseli, ha a főzés végén kivesszük belőle az ¼ részét, botmixerrel pürésítjük, és utána visszakeverjük a többihez. Különösen tavasszal és nyáron, amikor a zöldségek íze friss és intenzív, egy kevés nemes olajjal (extra szűz olíva, mogyoróolaj, dióolaj) és néhány csepp citromlével ízesítve nem lesz hiányérzetünk – intenzív ízű és kellemes állagú ételt fogunk kapni.

+ 1: útifűmaghéjjal

Szuper egészségtudatosok használhatják ezt a sűrítési módot, ám számolniuk kell azzal, hogy ez az alapanyag megváltoztatja a főzelék ízét és színét is: kicsit elszürkíti, kicsit nyálkássá, kocsonyássá teszi az ételt. Cserében viszont kiváló rostforrás, ezért aki ilyen emésztési problémával is küzd, érdemes néha bevállalnia. Figyelem: eszméletlenül sok vizet képes megkötni, ezért nagyon kevés kell belőle: 1-2 teáskanálnyi elég. Ezt keverjük el 1-2 dl vízben, hagyjuk állni néhány percig, majd adjuk a főzelékhez, és 2-3 perc alatt kevergetve sűrítsük be vele az ételt.