Marton Adrienn-nel, Pataky Péterrel és a hét gasztrobloggerrel mostantól még ízesebb az élet
Fotó: 123 RF

5 (majdnem) elfeledett magyar karácsonyi szokás

2018. december 24.

Ha azt halljuk, tradicionális magyar karácsonyi ételek, álmunkból ébredve is felsoroljuk a halászlé, töltött káposzta, bejgli hármasát. A régi karácsonyok viszont ennél jóval több, ma már érdekességszámba menő hagyománnyal bírtak, ezekből mutatunk pár gasztronómiai kötődésű szokást.

 

December 24-e böjti nap volt

Karácsony vigíliája böjti és egyben dologtiltó napnak számított, ez utóbbi azt jelentette, hogy aznap csak főzni, sütni és takarítani volt szabad. Napközben kenyeret és vizet fogyasztottak az emberek, és az esti vacsora is szerényebb, húsmentes ételekből állt. A böjtölés egészen az éjféli mise végéig tartott.

 

A karácsonyi abrosz

A paraszti asztalokra a hétköznapokban nem került abrosz. December 24-e estéjén viszont fehér – esetleg piros csíkkal díszített – abroszt borítottak az étkezőasztalra, azt hitték ugyanis, hogy mágikus erővel bír. Ennyivel még nem ért véget a terítő szerepe: a következő évben vető- vagy sütőabroszként szolgált, csodás erejétől azt remélték, hogy bőséges lesz a termés és finom, tápláló a kenyér.

 

Mindennapok tárgyai az ünnepi asztal alatt

Talán szokatlanul hangzik, de az emberek munkaeszközeikből, valamint szalmából, szénából, gabonafélékből is tettek az asztalra és az asztal alá, bőséget kérve segítségükkel a következő évre. A szénát karácsony után az állatoknak adták vagy a fák tövéhez szórták, a karácsonyi ételek maradékai pedig szintén az állatok eleségéül szolgáltak. Ezeket mind a bőség és a termékenység reményében tették.

 

Karácsonyi vacsora

A vigília böjti fogásaival szemben a másnapi karácsonyi vacsora igen bőséges étkezést jelentett. Fogyasztottak kenyeret, kalácsot, bőséget adó lencsét, babot és mákos ételeket. A vacsorát mézes ostyával indították, illetve az előbb említett kenyérnek is igen fontos szerepe volt: fogyasztásától remélték, hogy egész évben jut majd belőle az asztalra. Általában meghatározott számú étel került az asztalra, elfogyasztásuk sorrendje is kötött volt. A hiedelmek, babonák értelmében a család minden tagjának kellett fogyasztania valamennyi ételből, illetve az asszonyoknak tilos volt a vacsora végéig felállni az asztaltól. A hiedelem úgy tartotta, hogy különben „nem ül majd jól a kotlós tyúk a következő évben”. Hasonlóan tilos volt az asztalra könyökölni, a babona szerint aki ezt megszegte, az kelésekkel és csirkéi „nyomorultságával” számolhatott.

 

Méz, fokhagyma és alma

Ahogy már feljebb említettük, az elfogyasztott ételek mind valamilyen hiedelmet, babonát szolgáltak. A bőséget adó ételeken túl például mézet azért fogyasztottak, hogy megelőzzék a torokfájást, a fokhagyma pedig a betegségeket űzte el. Kedves hagyomány még az alma közös elfogyasztása: azt remélték, hogy amennyiben a következő esztendőben valaki eltéved, eltévelyedik, eszébe jut a közös almaevés, és visszatalál szeretteihez.

 

Forrás: http://mek.niif.hu

Megosztom barátaimmal

Szerkesztőink kedvencei

Napi ajánlatunk

Top videók

Töltött kiflik uzsonnára

Ezt pakold a gyerekek uzsonnás dobozába!

Kapros-csirkés melegszendvics

Nincs időtök reggel? Semmi baj! Ezt a szendvicset este is előkészíthetitek.