Szóval van ez a sajttorta dolog. Szerencsére ma már itthon is kapni normális krémsajtot, ami pont ehhez való, az egyik üzlethálózat sajátmárkás krémsajtja pl. tökéletesen megfelel. Nem drága, és pont jó az adagolása is. Viszont valaki, aki vagy nagyon hideg nyárban él, vagy csak egyszerűen nem gondolkozott, július 30-ára tette a sajttorta napját, amikor az embernek pont annyi kedve van bekapcsolni a sütőt, mint egy jó szaunába beülni.

Vagyis kénytelenek vagyunk más megoldás után nézni, ha a sajttorta napját méltó módon szeretnénk megünnepelni. A válasz egyszerű: sütés nélküli sajttorta!

Sokféle verzió létezik, kétféle nagyon ismert technika van: az egyik a zselatinos megoldás, de az már szinte pannacottai zselés textúrát eredményez, ami engem egyáltalán nem emlékeztet a sajttortára. A másik pedig a sűrített tejes, citromos technika, ami arra alapozza a sajttorta összeállását, hogy a cukrozott sűrített tej és a citromsav között végbemegy egy reakció, ami besűríti az amúgy is sűrű tejet. Ezt pedig azért nem igazán szeretem, mert túl cukros, és túl citromos ahhoz, hogy a krémsajt előtérbe kerüljön. Így aztán én egy harmadik utat választok: krémsajt, cukor, tejszín.