Jaj ne már! Mindenhol csak a szénhidrát, tél van, hideg van, kell is az energia, de már elég! Krumplipüré, tészta, fánk, olajban sült mindenfélék, nehéz ételek, egy időre hagyjatok, frissre vágyom (meg napsütésre, pálmafákra és tengerpartra, de sajnos, SAAAJNOS ez most nincs), szóval ropogósra, zöldre, és igen, ki merem mondani, EGÉSZSÉGESRE!!

Vegyük sorba, mik a lehetőségeink: ízetlen paradicsom – nem kösz. Kemény, fás zöldhagyma – nem kösz. Zeller, cékla, répa (haladunk), káposzta… na, ez jól hangzik. Legyen káposzta, és legyen saláta, mondjuk valami jó roppanós, de miért is inkább ne keverék, amiben földes ízű céklalevél, kesernyés rukkola, friss bébispenót van. A káposztának meg már nem is kell zöldnek lennie, hisz itt van a a lila, a gyönyörű színével. Mi még… valami jó ízes kéne: mondjuk hagyma, sült hagyma, de valami édeskésebb, mondjuk mogyoróhagyma, balzsamecettel sütve, igen, ez az! Zöldfűszerek, a kakukkfű illik is ide, valami olajos mag, mondjuk a dió, ami van is itthon és a földes íze mindenhez jó, és még valami krémesség, ami persze, hogy a sajt. Túrom a hűtőt, de a vágyott kecskesajtom elfogyott, nem baj, jó lesz ez a jó kis gorgonzola, kicsit csípős, kicsit savanykás, kicsit kesernyés, már elképzelve is imádom a salátám! Az öntetet nem gondolom túl, vinaigrette, még egy kis hagymával, egy csepp cukorral, mert jót tesz a káposztának, persze mustárral – ma ez lesz az ebédem, mert kell!