Marton Adrienn-nel, Pataky Péterrel és a hét gasztrobloggerrel mostantól még ízesebb az élet
Fotó: Salamon Sára

Kung Fu Panda kedvenc gombóca

A “momo” ( tibeti nevén ), vagy “dim sum” (ékes kínai nyelven) egy elképesztő finomság, és főzni is alig kell
2017. január 15.

A “momo” – tibeti nevén -, vagy “dim sum” – ékes kínai nyelven – egy elképesztő finomság, erről pedig már Kung Fu Panda barátunk is megemlékezett, amikor a legendás rajzfilmben hajlandó lett volna feláldozni benső békéjét és “Sárkány Harcos” mester-státuszát egy gőzölgő gombócért.

Szerencsére nekünk nem kell ilyen áldozatot hoznunk – de még csak tésztát sem kell gyúrnunk, hála ennek a zseniális receptnek, amellyel Londonban, a “China Town”-ban ismerkedtem meg.

A lisztes tésztát egyszerű rizspapírra cseréljük – így nem csak negyedannyi idő alatt készül el, mint a klasszikus változat, de ráadásul még gluténmentes is. És azt még nem is mondtam, hogy főzni se nagyon kell ám, így minden vitamin és ásványi anyag megmarad a ropogós zöldekben…

Hozzávalók

6 db gombóchoz
  • 6 db rizspapír (kétféle méretben árulják, a kisebb most jóval praktikusabb)
  • negyed fej káposzta
  • néhány tipp a töltelékhez – szabadon variálható arányokban:
  • 1 marék friss, tisztított spenótlevél
  • 3 nagy levél kínai kel
  • 1 szem alma
  • 1 db kisebb cukkini
  • 3 rózsa brokkoli
  • 1 szál sárgarépa
  • 1 kis marék csíramix
  • 1.5 szál újhagyma vagy ¼ póréhagyma
  • 1 kis marék földimogyoró, vagy szezámmag (a sózott is tökéletesen megfelel a célnak)
  • 0.5 csésze zöldborsó fagyasztott/konzerv
  • 1.5 ek. olívaolaj
  • 1.5 ek. szójaszósz

  • bors
  • szárított csilipehely
  • friss gyömbér
  • …és bármi, amivel az ember fia-lánya kreatívkodni kíván

Elkészítés

Én néha afféle “mindent bele” dim sumot készítek (elsősorban azért, mert félek, hogy rámszottyadnak az otthon lévő zöldek), máskor csak két alapanyagot harmonizálok: répa és káposzta korianderzölddel, spenót almával és bazsalikommal, és így tovább. Néhány javaslat következik most, korántsem kötelező betartani a sorrendet.

1. A zöldségeket vékonyka csíkokra vágom – franciásan „zsülienre”: éles késsel hosszában 5-6 szeletre, majd srégen keresztbe nyessék gyufaszálnyi csíkocskákra. Oké, bevallom, néha, ha lusta kedvemben vagyok, egyszerűen csak lereszelem őket a reszelő nagylukú oldalán, de így nem lesz olyan ropogós, és kevésbé csinos is.

2. Ha használok földimogyorót mozsárban vagy egy nejlonzsákban durvára töröm. A szezámmaggal nincs efféle truváj.

3. A zöldborsót – ha konzervet használok – lecsepegtetem.

4. Egy jókora serpenyőben vagy wokban felhevítem az olajat, és belezúdítom a keményebb zöldségeket: káposztát, a répát, brokkolit, a borsót és a mogyorót is utána küldöm, majd erős lángon addig pirítom, amíg icipicit szottyadni nem kezdenek, de azért még nem puhulnak meg.

5. Ekkor meglocsolom őket a szójaszósszal, megkínálom egy kis sóval és csilivel, és most mehetnek a puhább zöldek – mint a spenót és a cukkini, no meg az alma. Még egyszer-kétszer átforgatom, amíg a szósz el nem párolog. –

6. Lekerülhet a tűzről, és mehet bele a csíra meg az újhagyma – ezt nem pirítom meg, mert csak veszítene édes-illatos aromájából.

7. Megtöltök egy mély tálat meleg, de nem forrásban lévő vízzel. Magam mellé készítek egy tányért és a bambusz, vagy lukacskákkal ellátott fazék-szerű párolómat. A párolót lazán megpakolom friss zöld levelekkel, de azért hagyok helyet a felfelé áramló gőznek is – ez azért kell, hogy ne tapadjon le a dim-sum.

8. Fogok egy rizspapírt, megmerítem, mint a babát szokás a keresztelőn (bár bevallom, sosem voltam még keresztelőn, de a Szex és New Yorkban így láttam), majd amikor megpuhult, kikapom, ráterítem a tányérra, és nagyvonalúan megpakolom a közepét 1 evőkanál töltelékkel. Eztán a széleket összefogom, és addig tekerem, míg spicces kis csúcsot nem kapok, amely könnyedén egyben marad. A párolóra, azaz az azon ékeskedő levelekre helyezem.

9. Felforralom a vizet a lábasomban, majd ha már zubog, elzárom a tűzhelyet, leemelem a fazekat, megfejelem a párolóval, és rárakom a fedelét is. Igen, ezeket a rizspapír dim-sumokat nem kell hosszasan főzni – hiszen a rizspapír és a töltelék is “prete a manger”, azaz evésre kész állapotban van. Mindössze 5 percre van szükségünk a hüldögélő víz felett, hogy a rizspapír felvegye a töltelék formáját, és ne akarjon kihengergőzni. Készen is volnának – még megszórom őket egy kis szezámmaggal, mert olyan jól áll nekik, mint Julia Robertsnek a gyémánt nyaklánc, amit viselt az operába menet a Pretty Womanben.

10. Mártogatósként – ahogy a könyvemből már ismert vietnámi nyári tekercsekhez is – egyszerű szójaszószt használok vagy sűrített paradicsomból, pár csepp citromlével és ecettel, továbbá valamilyen sziruppal (agavé, juhar vagy méz) összedobok egy lusta édes-savanyú mártást. A kedvencem azonban a Kristóf Konyhája egyik sztár-szósza: az egyenlő arányú szójaszósszal és olívaolajjal, ½ kávéskanál csilipehellyel és 2 gerezd préselt fokhagymával készülő, legkevésbé sem csókolózásbarát “dip”, amelyet Petra barátném annyira imád, hogy az utolsó cseppeket képes a mutatóujjával kitunkolni a kistányérból. Te jó ég, és a mogyoróvajjal elkevert szójaszósz, na az maga a mennyország…

 

0/5
Értékeléshez jelentkezz be vagy regisztrálj.
Megosztom barátaimmal
Steiner Kristóf

Steiner Kristóf receptje

Szerkesztőink kedvencei

Sós maceszgombóc

Sós maceszgombóc

A maceszgombóc igazi klasszikus a levesbetétek között. Tasnádi Ákos, a Macesz Huszár étterem konyhafőnöke megmutatja a legjobbat.
Marokkói húsgombóctagine

Marokkói húsgombóctagine

Bálint Ádám marokkói tagine-t készített.
Sóskaleves sonkás krumpligombóccal

Sóskaleves sonkás krumpligombóccal

Aki eddig nem volt nagy barátja a sóskának, az feltétlenül próbálja ki ezt az ízletes, füstölt ízvilágú levest.

Napi ajánlatunk

Top videók

Almás kalácspuding

Krémes és gyümölcsös, télies ízű és illatú kalácspuding. Vegyétek ki a sütőből, hintsétek meg porcukorral, és tálaljátok azon melegében!

Nutella imádók figyelem! Ezt a kekszet ki kell próbálnotok!

Sokak kedvenc mogyorókréme nemcsak kanalazva vagy kalácsra kenve finom, hanem szaftos kekszet is készíthetünk belőle